Palkovics László közölte, hogy az alakuló ülésen megvitatták a kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi) támogatások hatásait elemző kormányjelentést. A dokumentum megállapítja, hogy a kfi-célú források nemzetgazdasági és vállalati szempontból is hatékonyabban hasznosulnak, mint a más területekre irányuló beruházások. Kedvező hatásai más támogatási típusoknál lassabban jelentkeznek, ugyanakkor tartósabban, hosszabb távon érvényesülnek - fejtette ki a miniszter.

Ismertetése szerint az ország a GDP-arányos kfi-ráfordítások terén 2018-ban 1,53 százalékos rekordot ért el, ám nemzetközi összehasonlításban a mérsékelt innovátorok közé tartozik. A magyar innovációs teljesítmény az elmúlt évek rangsoraiban világszinten a 30-35. helyet, Európában a 20-23. helyet érte el. A miniszter szerint az állami kfi-ráfordításokat egyenletesen és tartósan kell emelni a következő évtized elejére a GDP 3 százalékáig. A kfi-támogatások éves szinten 0,3 százalékkal növelik a bruttó hazai terméket (GDP), ennek összegéhez 848 forinttal járul hozzá minden 1000 forintnyi támogatás, tehát más támogatási formákkal összevetve a második legjobb eredményt hozzák. A vállalatok nyereségét minden 1 forint támogatás a forráskihelyezés mértékétől és cégmérettől függetlenül 5-6 forinttal növeli - hangsúlyozta. A tárcavezető elmondta, hogy a tanács a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFI Alap) pályázati portfólióját és programstratégiáját is áttekintette, emellett tárgyalt a kfi-stratégiáról is, így megkezdődhet az előkészítés a kormánydöntésre. A dokumentum a belföldi kfi-tevékenység irányítási, szervezeti és finanszírozási modelljét vázolja fel a kiszámítható működés és finanszírozás érdekében. Létrejöttét széleskörű szakmai egyeztetés alapozta meg, hiszen az Országos Innovációs Fórum 25 helyszínén és online módon több mint 3 ezer érdekelt véleményezte.

A véglegesített stratégia az első fél évben az Európai Bizottság elé kerülhet, hogy 2020 végéig elkészülhessen a hozzá kapcsolódó cselekvési terv, a monitoring és az értékelési rendszer is. A kormány mind a kfi-stratégiáról, mind a NKFI Alap programstratégiájáról a tanács véleményének figyelembe vételével dönt - közölte Palkovics László. A miniszter szorgalmazta a kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) kapcsolatokat támogató program, az Új nemzeti kiválóság program, az Intézményi kiválósági program és a Piacvezérelt kfi projektek támogatása program folytatását. Az induló vállalkozások ösztönzésére, támogatására a pályázati kínálatban új elemként jelenhet meg a Gyorsítósáv program és a Kkv Start innovációs program - tette hozzá. A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét véleményező testületként jött létre. Tizenegy tagját a tudománypolitikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezte ki 3 évre. A testületben a kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer minden szereplője, vagyis a tudományok, a gazdaság és az állam képviselői kapnak helyet. Palkovics László hangsúlyozta, hogy a tanács rangját a feladatai mellett a résztvevők tekintélye, szaktudása és felkészültsége is emeli, míg a nemzetközi kapcsolatokat Günther Oettinger társelnökként biztosítja. Újságírói kérdésre a miniszter megerősítette, hogy a volt uniós biztos elfogadta a felkérést, ám a testület munkájában csak akkor vesz részt, ha lezárult az őt érintő vizsgálat. Az EU volt biztosaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a megbízás megszűnését követő 2 éven belül bizottsági vizsgálatot írnak elő, de Palkovics László abban bízik, hogy Günther Oettinger a következő ülésen, 2020 őszén már részt vehet.