A február 2-i vizes élőhelyek világnapja alkalmából kiadott dokumentum szerint Magyarország is elvesztette vizes élőhelyeinek döntő többségét. A mezőgazdasági területnyerést szolgáló 150-200 évvel ezelőtti folyószabályozások negatív következménye, hogy kiszárították a tájat - magyarázta a szakértő.

Mint kifejtette: Magyarország egy medencében helyezkedik el és a folyókon keresztül érkező lefolyó vizek, valamint a tavaszi maximumban lefolyó csapadék hivatott arra, hogy ellássa a területet vízzel. A természet által tervezett vízmennyiségnél azonban sokkal többet küldünk át az országon, aminek az a következménye, hogy a nyári aszályos időszakban kiszárítjuk a területeinket.

"Ez legszembetűnőbben a mezőgazdaságban jelentkezik, de az erdőkön is láthatjuk, valamint a saját életünkön is érezhetjük, hogy a nyári időszakban sokkal nagyobb a szárazság, mint évtizedekkel ezelőtt volt" - jegyezte meg Siposs Viktória.

A szakértő hangsúlyozta, a vizes élőhelyek világnapja ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen fontos az ember életében a vizes élőhelyek szerepe, nem csupán a természeti értékek megőrzése szempontjából, hanem, mert a természet épsége, az általa kínált szolgáltatások kihasználhatósága, fontos feltétele az ember létezésének.

A szakértő kiemelte, a WWF fontosnak tartja úgy megoldani az árvízi szabályozást és védekezést, hogy az ember hosszú távon nyugalomban élhessen és mindeközben a táj is visszakapja eredeti szerepét.

Siposs Viktória szerint mindezt úgy lehet megoldani, hogy a természetes mély fekvésű területekre ellenőrzött módon, nagyszerű mérnöki megoldásokkal kell kivezetni a tavaszi víztöbbletet, amelyet a talaj így el tud tárolni a nyári időszakra, ezáltal pedig csökkenteni lehet azokat az árvízi csúcsokat, amelyek időnként pusztítást okoznak.

Mint hozzátette, mindez segít kompenzálni, egyenletesebbé tenni a csapadékellátottságot és a levegő páratartalmát, ezáltal sokkal ellenállóbbá téve bennünket a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben.

A szakértő szerint a vizes élőhelyek legfontosabb szerepe, hogy hálózatban helyezkednek el és rendszert alkotva támogatják az embert, aki csak úgy tud fennmaradni, ha ezeket a természetes rendszereket a megfelelő módon engedi működni, segítve ezáltal saját, hosszú távú fennmaradást is.

Siposs Viktória elmondta, a hétköznapi életben a legtöbb, amit az ember tehet, hogy szezonális élelmiszereket vásárol, amelyek a közelében és nem egzotikus tájakon teremnek.

A nyaralások során érdemes megismerni Magyarország értékeit, kipróbálni a közösségi közlekedés lehetőségeit, a falusi szálláshelyeket, amivel nem csupán a károsanyag-kibocsátás mennyiségét és a vízlábnyom nagyságát lehet csökkenteni, hanem az ember jobban meg is ismeri a környezetét, közelebb kerül hozzá lelkileg, aminek következtében sokkal fontosabbnak fogja érezni a megóvását is.