Az intézkedés a Törökország területén található ókori romvárosokban zajló feltárásokat érinti, összesen 32 ásatást.

A kulturális tárca arra kérte az ásatások vezetőit, hogy munkatársaik névsorát legalább 51 százalékban török állampolgárokból állítsák össze, különös tekintettel a régészekre, antropológusokra, művészettörténészekre, restaurátorokra, építészekre és fényképészekre.

Az intézkedés következtében mintegy 600 török dolgozik majd a külföldi csoportok ásatásain.

A Hürriyet kiemelte: német, olasz, amerikai, belga, svájci, francia, japán és kanadai egyetemek engedélyhez kötötten már az Oszmán Birodalom idején is folytathattak régészeti ásatásokat.

A külföldi csoportok először a külügyminisztériumhoz nyújtanak be kérelmet, majd a jóváhagyás után a kulturális minisztériumhoz fordulnak engedélyért. A török hatóságok minden feltárás mellé biztost jelölnek ki, aki az ásatási szezon után jelentést küld a minisztériumnak a talált leletekről. A korábbi években a kutatócsoportok csak az ásatáson dolgozók neveit voltak kötelesek tudatni a minisztériummal.

A török vezetés a közelmúltban már arról is rendelkezett, hogy az ásatásvezetők helyetteseinek török állampolgároknak kell lennie.

A Hürriyetnek nyilatkozó minisztériumi képviselői elmondták: "minden országnak megvannak a maga régészeti módszerei, de a török szakemberek ezekből nem tudnak profitálni. A külföldiek ásatásain a törökök általában csak egyszerű munkásként vagy a háttérben dolgoztak. Szeretnénk utat nyitni a tudományos fejlődés, a török régészet és annak nemzetközi integrációja előtt, valamint szeretnénk biztosítani archeológus, művészettörténész és antropológus polgártársaink foglalkoztatását."

A tisztségviselők példaként említették a nyugat-törökországi Izmir tartományban található Efes (ókori nevén Epheszosz) romváros esetét, ahol a több mint egy évszázada ásatásokat folytató osztrák csoportok egyetlen török régészt sem képeztek ki. "Ezen szeretnénk változtatni, képzett szakemberekre van szükségünk" - tették hozzá.