Mint mondta, nem vitathatatlan történelmet akarnak írni, ám elutasítják az "internetes világ" korának azon jelenségét, hogy "az emberek nem olvasnak, csak írnak", ez utóbbi során pedig olyasmit minősítenek, aminek a tartalmát maguk nem is ismerték meg.

Intézetükről szólva kijelentette, "ez egy jó közösség, amely végig fog menni a saját maga választotta úton".

A Veritas Évkönyv 2017 című kiadványt bemutatva Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója azt emelte ki: a közel két tucat munkatárs írásai olyan érdekes, de szerteágazó témákat ölelnek fel, mint a főkegyúri jog kérdése, vagy az, hogy miként alakult Ferenc József ábrázolása a magyar sajtóban, hogyan lépett "a megtorlás királyának" képe helyébe a "békekirály" Ferenc Jóskáé.

Az Elbától Vorkutáig. Magyarok és magyarországi németek szovjet hadifogságban, kényszermunkán és a Gulágon című kötetről szólva Simon Attila, a szlovákiai Somorján működő Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója elmondta, a második világháború után előre kitervelten, az etnikai tisztogatások részeként deportáltak több százezer embert a Szovjetunióba, az elhurcoltak zöme magyar vagy német nemzetiségű volt.

Hollósi Gábor: A pozsonyi hídfő. A magyar-csehszlovák határrendező bizottság tárgyalásai (1947-1949) című munkáját ismertetve Ujváry Gábor, a Veritas intézetvezetője azt emelte ki: a trianoni határokhoz képest további három falut Csehszlovákiához csatoló 1947-es békeszerződés tragédia volt Magyarország számára, még akkor is, ha sikerült elérni, hogy az eredetileg tervezettnél kisebb területet kelljen átadni.

Tóth Eszter Zsófia: Ceruzavonások Antall József arcéléhez. Levelek és interjúk című kiadványt Marinovich Endre, a Veritas főigazgató-helyettese ismertette, kiemelve, hogy a szerző az 1954 és az 1990 között született források elemzésével színesítette az egykori miniszterelnökről alkotott képet.