Az ellenzéki párt megyei szervezete az események évfordulóján kiadott közleményében megállapítja: a 28 évvel ezelőtti marosvásárhelyi utcai harcokban öten meghaltak és 278-an sebesültek meg, de máig nem lehet tudni, kik ugrasztották egymásnak a Maros megyei románokat és magyarokat. A párt álláspontja szerint a véres összecsapás igazi felelőseit nem vonták felelősségre, nem ítélték el.

A PNL ezért a marosvásárhelyi események kivizsgálásának újrakezdését, és a vizsgálati dosszié titkosításának a feloldását kéri. A pártszervezet szerint csakis a valódi bűnösök azonosítása, felelősségre vonása és megbüntetése révén lehet kilépni a marosvásárhelyi és maros megyei románok és magyarok kollektív bűnének veszélyes paradigmájából.

A Maros megyei PNL-elnök, Cristian Chirtes szenátor által jegyzett közlemény az IRES közvélemény-kutató intézet felmérését is idézi, amely szerint Marosvásárhely lakóinak 70 százaléka úgy véli, hogy a városban nincsenek gondok az etnikumok közötti viszonyban, és a marosvásárhelyiek 80 százaléka érzi úgy, hogy nincsen hátrányosan megkülönböztetve. A románok 18,9 százaléka és a magyarok 15,5 százaléka azonban úgy érzi, hogy az elszenvedett traumák nem múltak el, és a két közösség párhuzamos világokban él.

Az 1990-es marosvásárhelyi események újbóli kivizsgálását eddig csak a magyar közösség politikai vezetői kérték.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket.

Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit nem azonosította. Az ügyészségi vizsgálatok során 30 ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték.

A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt.

Marosvásárhelyen a véres összecsapást követő kivándorlási hullám következtében kerültek számbeli kisebbségbe a magyarok, akik ma a város lakosságának 43 százalékát teszik ki.