Dávid Ilona: a térség érdeke a vasúti infrastruktúra fejlesztése

Kék hírek, 2018.01.31

A térség stratégiai érdeke a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a vasút versenyképességének fokozása, az észak-déli kapcsolat erősítése - mondta Dávid Ilona, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerdán a magyar V4 elnökség kiemelt programjaként szervezett, vasúti vállalati vezetők szakmai konferenciáján, Budapesten.

A térség 15 országából érkezett vállalatvezetők a szerdán kezdődött kétnapos budapesti tanácskozáson a vasúti áruszállítás helyzetét, a versenyképesség növelésének lehetőségeit, a vasúti munkaerőpiacot, a digitalizációs megoldásokat tekintik át szekció üléseken.

Dávid Ilona a megnyitón jelezte, hogy a visegrádi együttműködés (V4 - Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) keretén belül dolgoznak a négy ország meghatározó vasútvállalatainak konzultációs lehetőséget adó vasúti kerekasztal létrehozásán. A munkában a Hungrail felvállalta az együttműködés kereteinek, a megállapodás részleteinek koordinálását, hogy még a magyar elnökség alatt aláírható legyen az erről szóló dokumentum.

A V4 vasúti kerekasztalon lehetőség lenne a közlekedéssel kapcsolatos szakértői egyeztetésekre, közös álláspontok kialakítására, amelyeket a szaktárcák az Európai Unióban képviselhetnek - fejtette ki Dávid Ilona.

A Hungrail elnöke szerint a visegrádi csoport szorgalmazhatja a közös párbeszédet az adriai-, balti-, fekete-tengeri térség országaival a vasúti árufuvarozásról. Hozzátette, hogy emellett Magyarország elkötelezett a Földközi-tenger irányában is, átépíti, bővíti a Budapest-Belgrád-Szkopje-Thesszaloniki-Athén-Pireus vasúti korridor magyar szakaszát, amihez kínai forrásokat vesz igénybe.

Megjegyezte, ez utóbbi beruházás uniós kohéziós forrásokból 2030 előtt nem kezdődhetne meg, akkor is csak más projektek, például az észak-déli árufuvarozási korridor fejlesztésének halasztása árán, amit nem szeretnének.

Dávid Ilona hangsúlyozta, bíznak abban, hogy az Európai Unió a következő fejlesztési időszakban nem csökkenti a kohéziós alap forrásait, és 2030-ra a vasúti folyosók magyar szakaszain megszüntethetők a szűk keresztmetszetek, kiépíthető a GSM-R kommunikációs lefedettség, az ETCS vonatbefolyásoló rendszer.

A vasúti személyszállításról szólva a Hungrail elnöke kiemelte, a visegrádi régió országai között lényegében csak a Budapest-Pozsony-Prága tengely tekinthető megfelelőnek, ezen a szakaszon kétóránként járnak a korszerű szerelvények, szerinte a többi viszonylatban még bőven van lehetőség az együttműködésre, köztük a határon átnyúló kistérségi vasúti személyszállítás fejlesztésére.

A megnyitón Ludvig László, a magyarországi Siemens közlekedési részlegének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizáció, a korszerű technológia térnyerése a vasúti közlekedésben is megtakarítást és hatékonyság növekedést hoz.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!