Az elmúlt hónapokban a vállalat nyolc vezetője ellen indult eljárás, köztük Bruno Lafont ellen, aki 2007 és 2015 között vezette a cégcsoportot.

A Lafarge ellen, amely 2015-ben egyesült a svájci Holcimmel, Franciaországban márciusban eljárás indult terrorizmus finanszírozásának gyanújával, miután kiderült, a cégcsoport egyezséget kötött egyes fegyveres csoportokkal Szíriában, hogy fenntarthassa ottani tevékenységét. A cementgyártó helyi leányvállalata többek között az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel állapodott meg 2013-ban. A gyanú szerint a Lafarge olajat is vásárolt a dzsihadistáktól, akik 2013 júniustól tartották ellenőrzésük alatt a stratégiai tartalékok egy jelentős részét, megsértve ezzel az Európai Unió 2011-ben életbe léptetett embargóját.

A Lafarge szíriai leányvállalata, a Lafarge Cement Syria 2011 és 2015 szeptember között a belső könyvvizsgálói jelentés szerint mintegy 13 millió eurót utalt szíriai fegyvereseknek ezért, hogy tovább működhessen az országban. Az összeget adó formájában fizették ki a fegyvereseknek a dolgozók és az áru szabad áramlásának szavatolására. A finanszírozási vádakon túl a gyanú szerint a terrorszervezet közvetlenül is vásárolt cementet a vállalattól.

A vámügyőrség korábbi vizsgálata megállapította, hogy a Lafarge francia vezetősége jóváhagyta a dzsihadista csoportok finanszírozását, és azt hamis számlákkal fedezték, Bruno Lafont elnök-vezérigazgató azonban mindeddig tagadta, hogy tudott a kenőpénzekről. Tanúvallomások szerint a Lafarge a francia hatóságok engedélyével döntött úgy, hogy a dzsihadisták előretörését követően is folytatja tevékenységét Szíriában. Frédéric Jolibois gyárigazgató
kihallgatásán azt állította, hogy folyamatos kapcsolatban állt a francia külügyminisztériummal és a titkosszolgálatokkal.