Schmidt Gábor szerint "a korlátokat nem ismerő, az életet, méltóságot semmibe vevő kapzsiság, pénzsóvárság" motiválta a vádlottakat és "a vérfagyasztó közönyt". Ez az oka annak, hogy az esetek túlnyomó részében sötét, levegőtlen, túlterhelt, e célra alkalmatlan furgonokban, megfelelő mennyiségű étel, ital és megállás nélkül, megalázó körülmények között szállították az embereket - mondta.

Ez a mélyen embertelen hozzáállás vezetett 71 ember gyötrelmes fulladásához, kínhalálához - fogalmazott.

A vádat alátámasztó bizonyítékokra hivatkozva kiemelte: az embercsempészés során minden elkövetőnek külön szerepe, feladata volt, de valamennyien tisztába voltak azzal, hogy amit tesznek, azt bűnszervezet tagjaként követik el.

Hangsúlyozta, hogy a Szerbiában szervező férfi és a tizenkettedrendű vádlott a hierarchiában az elsőrendű vádlott felett állt, utóbbi közvetítői szerepet töltött be kettejük és a másodrendű vádlott között, de ez nem kisebbíti az ő vezetői, szervezői szerepét. Megállapítható, hogy a bűnszervezet magyarországi tagjait az elsőrendű vádlott vezette: szervezte az innen induló szállításokat, valamint utasította a sofőröket és előfutókat irányító másodrendű vádlottat is.

Bár tagadja, az is megállapítható, hogy a telefonbeszélgetések révén tudott az embertelen körülményekről - folytatta az ügyész -, több esetben pedig még a szállítás előtt olyan utasításokat adott, hogy a sofőrök a dörömbölés ellenére sem állhatnak meg, nem ellenőrizhetik utasaik állapotát. A sofőrök - kevés kivételtől eltekintve - semmit nem tettek az embertelen körülmények megszűntetése érdekében - tette hozzá.

Schmidt Gábor beszélt arról is, hogy a Kecskeméti Járásbíróság 2015. augusztus 13-ától engedélyezte az elsőrendű és a másodrendű vádlott mobiltelefonjain folytatott beszélgetésekkel kapcsolatban a titkos adatszerzést. A rögzített bizonyítékok felhasználhatósága pedig a büntetőeljárás lényeges kérdése. Az ügyész kiemelte: a törvény kimondja, hogy annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a bíróság engedélyezte a titkos adatszerzést, annak az eredménye a bűncselekmény minden elkövetőjével szemben felhasználható.

A telefonbeszélgetésekkel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a magyar hatóságokat nem terheli a 2015 augusztusában történt tragédiáért felelősség, a hívások azonnali fordítása akkor nem volt indokolt. A titkos adatszerzések elrendelésekor még nem voltak ugyanis adataik emberi életet veszélyeztető szállításokról, így a hanganyagot a fordítóiroda munkatársai csak novemberben kapták meg - jelentette ki. Az ügyészség határozott álláspontja szerint azok, akik az elhunytak tragikus haláláért közösen felelősek, a minősített emberöléssel vádolt embercsempészek, vagyis az első négy vádlott - mondta.

Az ügyész csütörtökön folytatja vádbeszédét.

A tárgyaláson a bíró elmondta, hogy az ügy nyomozati szakaszában mintegy 115 millió, a bírósági eljárás során pedig már több mint 41 millió forint költség merült fel. A DNS-mintáktól kezdve a szállító járművekig mintegy négyszáz bűnjelet vettek jegyzékbe, amelyek között vannak mobiltelefonok, rendszámok, iratok, különféle eszközök és személyes tárgyak is.

A vádirat szerint a bűnszervezet 2015 februárja és augusztusa között mintegy 1200 embert juttatott illegálisan Nyugat-Európába személyszállításra alkalmatlan, zárt, levegőtlen furgonokba zsúfolva. 2015. augusztus 26-án hajnalban 71 embert zártak be egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionba. A Kecskemétről a határra tartó járműben utazó 59 férfi, 8 nő és 4 gyermek még magyar területen megfulladt. A határt Hegyeshalomnál 9 óra után lépték át az embercsempészek, majd Parndorf közelében megálltak, és a hűtőkamiont hátrahagyva távoztak a helyszínről.

A tizenegy bolgár, két afgán és egy bolgár-libanoni állampolgárságú vádlott közül tizenegyet letartóztattak, a hetedrendű, a tizenkettedrendű és a tizennegyedrendű vádlott szökésben van.

A vádirat 26 vádpontot, 33 szállítás leírását tartalmazza, amelyek közül a huszonötödik a parndorfi tragédia.