A Hágában működő bírói szerv úgy határozott, hogy az előzetes vizsgálatok az ügyben mégiscsak eléggé megalapozottak ahhoz, hogy feltételezni lehessen, háborús bűncselekményeket követtek el az országban.

Pjotr Hofmanski, a fellebbviteli tanács elnöke azt mondta, az eljárás folyamán nem szabad az kizárólag előzetes kivizsgálások eredményeire hagyatkozni, mivel az "lényegében gátolna az igazság feltárásának helyes menetét".

Az ügy előzményeként 2017 novemberében a szervezet főügyésze, Fatou Bensouda bírósági jóváhagyást kért egy hivatalos vizsgálat lefolytatásához, mondván, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az afganisztáni misszió amerikai katonái és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottai kínzást és más jogsértő módszereket alkalmaztak foglyokkal szemben, főként 2003 és 2004 között.

A Bensouda által kérvényezett vizsgálat a tálibok által elkövetett esetleges atrocitásokra is kiterjedt volna. A főügyész kezdeményezését 2019 novemberében a bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy bár lenne alapja a vizsgálatnak, túl sok idő telt el, Afganisztán pedig vélhetően nem működne együtt, mindez pedig valószínűtlenné tenné, hogy sikeres legyen a vizsgálat.

Miután Donald Trump amerikai elnök is ellenezte főügyész kivizsgálási kérelmét, az amerikai kormányzat visszavonta a Bensouda amerikai vízumát.

A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát 122 ország írta alá, köztük az összes európai uniós tagállam, az Egyesült Államok azonban távol maradt ettől, és nem fogadja el a bírói testület legitimitását.

Az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői március 3-án Dohában történelmi jelentőségű békemegállapodást írtak alá, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve dúló afganisztáni háború lezárásában.