Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, illetve nem fizették meg - tették hozzá.

A Csongrád Megyei Főügyészség január 26-án újabb nyomozásra jelölte ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád megyei vizsgálati osztályát. Az eljárásban újabb bűncselekmény, gazdasági csalás bűntettének megalapozott gyanúja merült fel.

A politikust független képviselő-jelöltként március 1-jén vették jogerősen nyilvántartásba a Vas megyei 1-es számú választókerületben. Ezért az ügyészség döntött a nyomozás felfüggesztésesről, megszüntette a gyanúsított előzetes letartóztatást. Miután a legfőbb ügyész indítványára a Nemzeti Választási Bizottság jogerősen felfüggesztette az országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogát, az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el. A politikus őrizetbe vették, majd a nyomozási bíró március 3-án elrendelte előzetes letartóztatását.

Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.

Az ügyészség azt írta: minden alapot nélkülöznek az eljárást törvénysértőnek, a jogállamiságot megcsúfolónak minősítő nyilatkozatok. A büntetőeljárási törvény szerint ugyanazon bűncselekmény miatt - ha a körülmények nem változtak - nem rendelhető el újra az őrizetbe vétel. Az ügyészség eljárását minősítő nyilatkozatok tendenciózusan az ugyanazon ügyben történő őrizetbe vételt hozták fel a törvénysértés alapjául, szemben a jogszabály ugyanazon bűncselekmény miatt történő őrizetbe vételre vonatkozó tilalmával - tették hozzá.

A bíróság jogerős végzésében megállapította, hogy a legfőbb ügyész indítványozta a gyanúsított mentelmi jogának felfüggesztését, az eljárás folytatásának, a gyanúsított őrizetbe vételének pedig nem volt törvényi akadálya. A mentelmi jog felfüggesztését kérő indítványban szerepelt a korábbi gyanúsításban közölt költségvetési csalás bűncselekménye és a nyomozás során feltárt az ismételt őrizetbe vétel alapjául szolgáló másik bűncselekmény, a gazdasági csalás bűntettének gyanúja is - magyarázták.

A törvényszék jogerős döntésével rámutatott, hogy az eljárás meghiúsításának veszélye többek között azért is fennáll, mert Czeglédy Csaba a nyomozás során utasította az eljárás több szereplőjét, hogy a nyomozó hatóság előtt milyen magatartást tanúsítson, milyen adatokat közöljön - olvasható az ügyészség közleményében.

Az ügyészség kifejtette azt is, hogy Czeglédy Csabát eddig öt alkalommal hallgatták ki gyanúsítottként, és az előzetes letartóztatás tárgyában tartott üléseken is vallomást tehetett. Több alkalommal szembesítésre hívta a nyomozóhatóság a gyanúsított védőjét, aki közölte, az időpontok nem felelnek meg, így a nyomozati cselekmények meghiúsultak.

Az eljáró ügyész az előzetes letartóztatásról döntő ülésen azt kérte, hogy a bíróság az iratok tartalma alapján döntsön, hagyja figyelmen kívül azt a politikai nyomásgyakorlást, amely, többek között, a bíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatón az eljárás résztvevőinek felelősségre vonását helyezte kilátásba.

A közlemény szerint az ügyészség nemcsak Czeglédy Csaba, hanem ezután Kőrös Gusztáv országgyűlési képviselőjelölt esetében is hasonlóan, ugyanezen jogszabályhelyekre hivatkozva, hasonló időszerűséggel járt el.