A szervezet keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében aggályosnak nevezte, hogy még mindig nem tudni, milyen üzemelési környezetben kell majd a légitársaságoknak, repülőtereknek működniük az Egyesült Királyság kiválása után.

A szervezet szerint a két térség piaca légiközlekedési szempontból nagyon erősen egymásra van utalva. Saját felméréseiket idézve azt írták, hogy a brit repülőtereken kezelt utasok 53 százaléka az unió valamelyik országából érkezik, vagy oda indul, az unió országaiban kezelt légi utasoknak pedig a 11,5 százaléka érkezik az Egyesült Királyság területéről, vagy indul oda. A brit utasforgalomnak a legjobban Írország, Szlovákia és Ciprus van kitéve, ezekben az országokban a legmagasabb (30 százalék feletti) a brit utasok aránya, de Magyarország is erősen érintett 16,9 százalékos brit utasarányával. A legkevésbé Németország (6,1 százalék), Finnország (5,7 százalék) és Belgium (5,1 százalék) függ a brit utasoktól.

Az ACI hangsúlyozta: csak 2019-ben derülhet ki, hogy milyenek lesznek a légi közlekedés Brexit utáni pontos jogi feltételei, ez a bizonytalanság pedig a járatfejlesztésekre is kihatással van, mivel a légitársaságok csak akkor bővítik a kínálatot, ha hosszútávon látják a jogi és gazdasági környezetet, annak stabilitását.

Megjegyezték, hogy az unió és az Egyesült Királyság közti légi forgalom az Egyesült Királyságban becslések szerint 270 ezer munkahelyet támogat és 15,4 milliárd euróval járul hozzá az ország GDP-jéhez, míg az unióban 285 ezer munkahelyet támogat és 13,7 milliárd euró bevételt termel.