A vádirat II. pontja szerint az elsőrendű vádlott 2008-ban és 2009-ben utasította Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat, a BKV akkori vezérigazgatóját hogy 15-15 millió forintot juttasson el neki.

Homonnai János ügyész ugyanakkor kedden azt jelentette be, hogy a Balogh Zsolt nyomozati szakban tett, Hagyó Miklósra terhelő vallomása alapján indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette.

Ezek után a törvényszék mérlegeli, hogy Balogh Zsolt nyomozati szakban, törvényes keretek között tett, majd szembesítéskor megerősített vallomását vagy pedig az azt visszavonó vallomását veszi figyelembe a kétszer 15 millió forint átadásával kapcsolatban. A II. vádpont a 32 oldalas vádiratnak csak egy töredékét, mindössze 12 sorát teszi ki.

A per március 12-ei tárgyalásán levetítették azt a 4 óra 23 perces videofelvételt, amelyet 2010. szeptember 14-én vettek fel: a szembesítésen Balogh Zsolt többször, határozottan mondta Hagyó Miklós szemébe, hogy arra utasította őt, évente 15 millió forintot adjon át neki. Azt is mondta a felvételen, hogy a kétszer 15 millió forintot el is juttatta Hagyó Miklósnak, másodszor egy nokiás dobozban adta át neki. A videó levetítése után Balogh Zsolt visszavonta nyomozati vallomást, mondván, korábbi vallomását azért tette, hogy ne tartóztassák le.

A Központi Nyomozó Főügyészség nyilvánosságra került, a nyomozást bizonyítottság hiányában megszüntető, 2015. június 23-ai határozatában Keresztes Tibor főügyész 17 oldalon keresztül részletesen ismerteti a kétszer 15 millió forint átadásával kapcsolatos nyomozást. A határozatban szerepel az is, hogy Balogh Zsolt azt vallotta, egy 300 millió forintos megrendelést elnyerő informatikai cég által felajánlott 10 százalékos jutalék a pénz forrása. Vallomását azonban nem erősítette meg az informatikai cég vezetője, igaz, az ügyészség szerint nem volt elvárható tőle, hogy „önmagára terhelő vallomást tegyen”.

Hagyó Miklóst 2006 decemberében választották meg főpolgármester-helyettessé, és hatáskörébe tartozott a fővárosi tömegközlekedés felügyelete is. A BKV Zr. 2007-ben és 2008-ban éves szinten 100 milliárd forint feletti adósságot maga előtt görgető cég volt. A vádirat szerint a cég pénzügyi helyzetét, alaptevékenységét, szolgáltatásainak minőségét semmilyen szinten nem javították azok a szerződések, amelyeket Hagyó Miklós elsőrendű vádlott, valamint a kabinetjéhez tartozó Lelovics Ottó ötödrendű és Horváth Éva hatodrendű vádlott befolyásolására kötött a BKV Zrt. vezetése.

Az összesen mintegy másfél milliárd forint összegben megkötött szerződések meghatározó jellemzője az volt, hogy megkötésükre „nem a BKV Zrt. gazdasági érdekeinek szem előtt tartásával, hanem a vádlottak és ismerőseik baráti körük jövedelemhez juttatásának célzatával került sor” - írta az ügyészség.

Csütörtökön a bíróság a nyomozati szakban felvett jegyzőkönyveket olvasott fel, például Mesterházi Ernő másodrendű vádlott vallomását. Demszky Gábor főpolgármester politikai főtanácsadója azt vallotta, hogy „mindenki tudta hogy a a BKV az MSZP cége volt”, szavai szerint Hagyó Miklós „hozott oda embereket”. Mesterházy Ernő vallomásában hangsúlyozta: Demszky Gábor és Hagyó Miklós között nem volt jó a viszony. Az SZDSZ egyetértett azzal, hogy az általuk a BKV Zrt. élére választott Kocsis István vezérigazgató a szerződések miatt feljelentést tett - vallotta.

A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja.

Kedden lesz a nyári ítélkezési szünet előtti utolsó tárgyalás az ügyben.