A Migrációkutató Intézet - amelyet a Századvég Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium 2015-ben alapított - A migráció mint a külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze című elemzésében a nemzetközi migráció jelenségét mint a politikai nyomásgyakorlás eszközét vizsgálja egyes befogadó és származási országok szemszögéből, a közelmúlt Európa-politikai eseményei tükrében.

Az elemzés konklúziója, hogy a migrációt exportáló országok arra használják fel elszármazott állampolgáraikat, hogy nyomást gyakoroljanak a befogadó ország bel- és külpolitikájára. Ezt a folyamatot a tanulmány a Németországban, Belgiumban és Ausztriában domináns kisebbségnek tekinthető török és kurd közösségek társadalom- és politikaformáló képességeinek bemutatásán keresztül szemlélteti - írták.

Megjegyezték: a tanulmány világosan rámutat, miként alakulhat ki kölcsönös függőségi viszony a származási ország és a befogadó ország között, aminek következtében minden egyes döntésnél számításba kell venni a bevándorlást is mint tényezőt. "Minél kiterjedtebb ez a függőségi viszony, annál kevésbé képes a befogadó ország megőrizni politikai autonómiáját a származási országgal szemben" - jegyezték meg.

A Migrációkutató Intézet elemzése kitér arra: a származási országot illetően elmondható, hogy minél gyümölcsözőbb a migráció fel-, illetve kihasználása, annál inkább érdekelt lesz a kivándorlás bátorításában. Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy rövid távon a migráció előnyösnek tűnik ugyan a kibocsátó országnak, hosszabb távon azonban a származási országot is gyengíti, mert elszívja a fejlődéséhez szükséges humánerőforrást.

Az intézet elemzésének összefoglalása szerint jóllehet a migrációt sokáig pozitív összegűnek (nyertes-nyertes helyzetnek) tekintették, valójában minden szereplő számára számos kockázatot és negatív következményt rejt magában.

A közlemény szerint az elemzésben kísérletet tesznek annak az álláspontnak az igazolására is, hogy a humanitárius, és globalizáció-párti érdekcsoportok által kizárólag előnyös oldaláról bemutatott nemzetközi migráció valójában káros hatásoktól sem mentes, és hogy e hatásokat sok esetben maguk a migrációs háttérrel rendelkező személyek gerjesztik.

Az alapítvány közleménye szerint a tanulmányban említett, és az érintett országok államközi viszonyait rendkívül károsan érintő események "jól tükrözik, hogy miképpen teremthet egy bevándorló hátterű kisebbség egy származási ország (például Törökország), vagy kvázi államalakulat (például a kurd területek) számára legitim bázist a fogadó társadalommal szembeni érdekérvényesítéshez". Ezek a törekvések alapjaikban képesek erodálni a sikeres társadalmi integrációhoz vezető, s erősíteni a párhuzamos társadalmak kialakulását elősegítő folyamatokat - fogalmaztak a tájékoztatóban.