A "kollektív balesetekre" szakosodott bíróság előtti fellebbviteli eljárás középpontjában az AZF műtrágyaipari alapanyagot gyártó dél-franciaországi toulouse-i üzemében 2001-ben bekövetkezett robbanás és annak következményei állnak. A katasztrófa 31 ember életét oltotta ki, a helyszínen 2500-an sérültek meg. Az üzem az egykori TotalFinaElf konszern Grande Paroisse nevű leányvállalatához tartozott.

Az üzem egykori igazgatójának, a most 72 éves Serge Biechlinnek és a Grande Paroisse-nak négy hónapig kell válaszolniuk a bírók kérdéseire.

Az igazgatót gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják, amiért három év szabadságvesztés és 45 ezer eurós pénzbüntetés szabható ki, a vállalatot 250 ezer eurós büntetés sújthatja.

A több mint 2700 felperes egyébként azt szeretné, ha a Total is a vádlottak padjára kerülne. A multinacionális vállalat eddig 2,5 milliárd euró kártérítést fizetett ki az áldozatok hozzátartozóinak és a túlélőknek.

A toulouse-i fellebbviteli bíróság 2012-ben úgy ítélte meg, hogy a balesetért közvetlen felelősség terheli Serge Biechlint, az AZF akkori igazgatóját, akit
egy év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint 45 ezer eurós pénzbüntetésre ítéltek. Az üzemeltető Grande Paroisse-t pedig a maximálisan kiszabható 225 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezték. A vád ellenük gondatlanságból elkövetett emberölés, sérülés okozása, valamint gazdasági károkozás robbanás és tűz által, továbbá a munka törvénykönyve előírásainak megsértése volt.

A bíróság ugyanakkor felmentette az anyavállalatot, a Totalt és annak egykori elnök-vezérigazgatóját, Thierry Desmarest-t.

A semmitőszék 2015-ben semmissé nyilvánította az ítéletet a bíró elfogultságára hivatkozva, miután kiderült, hogy a bíró az áldozatokat segítő egyik egyesület tagja. A semmítőszék a per megismétlését rendelte el, de ezúttal nem Toulouse-ban, hanem Párizsban.

A toulouse-i üzem 221-es raktárában 2001. szeptember 21-én mintegy 300 tonna ammónium-nitrát robbant fel: a detonációk után ötven méter átmérőjű kráter tátongott a helyszínen. Két gyárépület összeomlott, a különböző mértékű károsodást szenvedett környékbeli otthonok száma megközelítette a 30 ezret. Az anyagi kár több százmillió frankra rúgott.

Az ügyben 2009-ben négy hónapig tartó, kamerákkal kísért elsőfokú pert a több mint 3 ezer felperes és a többi érintett nagy számára való tekintettel nem a bíróságon, hanem rendhagyó módon a toulouse-i városházán rendezték meg. A bíróság akkor kimondta, hogy a biztonsági előírások tekintetében hanyagság történt, de a felmerült kétségek miatt valamennyi vádlottat felmentette a felelősség alól. Ezt változtatta meg három évvel később a fellebbviteli bíróság.

Az öt éven tartó vizsgálatok során a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a pusztító erejű detonációt vegyi eredetű folyamatok idézték elő: a robbanást az a klórtartalmú anyag váltotta ki, amelyet valamivel korábban helyeztek el a száz méter hosszú raktárépületben, ez lobbantotta be a normális körülmények
között semleges műtrágyaipari alapanyagot. A New York-i ikertornyok elleni merényleteket után tíz nappal történt toulouse-i ipari katasztrófa után egy ideig terrorista akcióra is gyanakodtak, de ezt a feltevést hamar kizárták.

Az újabb ítéletet május 24-én hirdetik ki.