Moszkvai ingatlanügy - Hatályon kívül helyezést indítványozott másodfokon az ügyészség

Kék hírek, 2017.03.08

Az első fokon meghozott felmentő ítélet hatályon kívül helyezésére és új elsőfokú eljárás lefolytatására tett indítványt az ügyészség a moszkvai magyar Kereskedelmi Képviselet (Kerki) értékesítése ügyében indult per fellebbviteli tárgyalásán, amely kedden kezdődött el Szegeden. A vádlottak és védők a felmentő ítélet helybenhagyását kérték.

Az elsőfokú eljárásban az ügyészség Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta egykori külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.

A Budapest Környéki Törvényszék 2015-ben bűncselekmény hiányában fölmentette a vádlottakat, az ügyészség fellebbezett az ítélet ellen, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol a szegedi táblabíróság kirendelés nyomán eljáró bírái tárgyalják az ügyet.

Az ügyészség szerint 2008-ban Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett.

Sehrné Bagi Edit ügyész azt mondta, a törvényszék az ügyfelderítési kötelezettségének nem tett mindenben eleget, bizonyos ellentmondásokat nem oldott föl, a bizonyítékok értékelésében logikai hibát ejtett, így végső következtetése is téves.

Az ügyész hangsúlyozta, a bíróság ítéletében nem foglalt állást az ingatlan értékéről készült szakértői véleményekről. A törvényszék indoklásában utalt arra, hogy az államot nem érte vagyoni hátrány, de az ingatlan forgalmi értékéről nem foglalt állást.

A vádlottak védői a felmentő ítélet helybenhagyását kérték a táblabíróságtól. Kifejtették, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nincs indok és jogi lehetőség.

Klesics Zoltán ügyvéd, Székely Árpád védője úgy fogalmazott, az ügyben vádat sem emelhettek volna, ha az ügyészség kellően felderítette volna az eset minden körülményét. Hangsúlyozta, az eljárás során semmilyen olyan adat nem merült föl, amely szerint a nagykövet vagyonkezelőként járt volna el, noha ez a hűtlen kezelés tényállásának feltétele.

Horváthné Fekszi Márta védője, Papp Gábor perbeszédében úgy fogalmazott, az ingatlan speciális helyzete miatt - csak a felépítmény volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé, amely vevőkijelölési joggal is rendelkezett - nem lehetett forgalmi értéket megállapítani. A vádlottak transzparens, korrekt eljárást folytattak le az értékesítés során, a kormány döntését végrehajtva - mondta az ügyvéd.

A vádlottak hangsúlyozták, nem követtek el bűncselekményt, és a felmentő ítélet helybenhagyását kérték.

Székely Árpád az utolsó szó jogán kifejtette, a magyar állam az épület értékesítése során azt, ami diplomáciailag és politikailag elérhető volt, elérte. Horváthné Fekszi Márta közölte, mindig a hazai és a nemzetközi jogszabályok alapján járt el és a beosztottjait is erre utasította.

Tátrai Miklós - aki Császy Zsolthoz hasonlóan határozottan bírálta az ügyészség tevékenységét - hangsúlyozta, az értékesítés folyamán az MNV Zrt. alkalmazottjai a szabályoknak megfelelően végezték munkájukat.

Az ügyben az ítélőtábla március 17-én hirdet határozatot.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!

Ezt olvasta már?

Kövess minket a Facebookon!