A vádlottat évekkel ezelőtt hallgatták ki tanúként a Budapest Környéki Törvényszéken a romagyilkosságok elsőfokú büntetőperében.

A vád szerint a nő többször is hamis tanúvallomást tett a büntetőperben az elsőfokú bíróságon, annak ellenére, hogy annak törvényi következményeire a bíró nyomatékosan figyelmeztette. Ezek után a bíró 2014-ben feljelentette a nőt.

Az ügyészség 2016 őszén emelt vádat életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekménnyel kapcsolatban elkövetett hamis tanúzás miatt.

Szerdán a PKKB-n az első tárgyaláson a vádirat ismertetését követően a vádlott nem kívánt személyesen nyilatkozni. Írásba foglalt vallomását a tárgyalást vezető bíró olvasta fel. Eszerint a vádlott elismerte bűnösségét, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy az alapügyben kényszer, fenyegetés hatására tett vallomást, féltette gyermeke és saját életét.

A vádlott a szerdai tárgyaláson fenntartotta írásbeli vallomását, de kérdésekre nem válaszolt. Ezután a bíróság megkezdte az iratok ismertetését, ez várhatóan a következő tárgyalásokon folytatódik.

A romagyilkosságokként ismertté vált bűncselekmény-sorozatban kilenc helyszínen fegyveres, Molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre romák otthonai ellen 2008-2009-ben. Hat embert, köztük egy gyermeket megöltek, öt áldozat megsérült, összesen ötvenöt ember testi épsége került veszélybe. A büntetőperben három vádlottat 2016-ban tényleges életfogytiglanra, egyet 2015-ben 13 évre ítéltek jogerősen a bíróságok, amelyek kimondták azt is: a támadások indítéka rasszizmus, cigányellenesség volt.

Korábbi sajtóhírek szerint a gyilkosságsorozat elsőrendű vádlottjának egykori munkaadóját, F.-né Ny. Évát 2015-ben gyanúsították meg hamis tanúzással. A gyanú szerint a nő a bíróságon hamis alibit próbált igazolni az egyik vádlottnak az enyhébb büntetés érdekében.