A Kecskeméti Törvényszék tájékoztatása szerint a járásbíróság azért rendelte el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását, mert feltehető, hogy szabadlábra kerülésük esetén jogellenesen befolyásolnák az eljárást, illetve egyikük esetében a bűnismétlés is valószínűsíthető.

A bíróság végzése ellen az ügyészség fellebbezett azért, hogy a másodfokú bíróság a fentieken túl a szökés, elrejtőzés veszélyét, illetve - mindkét gyanúsított esetében - a bűnismétlés veszélyét is állapítsa meg. A gyanúsítottak és a védők ugyanakkor az előzetes letartóztatás megszüntetése érdekében fellebbeztek.

A gyanú szerint a bűnszövetség tagjai az áprilisi országgyűlési választáson négy olyan pártot akartak indítani, amely illegálisan megszerzett adatokkal állított volna jelölteket, és magas támogatást kapott volna az állami költségvetésből - közölte korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak több embert is megkerestek, hogy a pártok nevében induljanak a választáson. A jelölteknek a törvényi előírások szerint fejenként 500 ajánlással kell rendelkezniük. A választásra jogosult emberek adatait az elkövetők illegális úton szerezték meg. Az általuk megkeresett hacker egy biztosításközvetítő cég adatbázisából csaknem kilencezer választópolgár adatait szerezte meg, és ebben a cég egyik alkalmazottja is segítette.

Mivel a jelöltállításhoz szükséges ajánlóíven fel kell tüntetni a személyi számot is, de a megszerzett adatok ezeket nem tartalmazták, különböző ürüggyel, főként a pénzmosási törvény változására hivatkozva call centeresekkel hívatták fel az adatbázisban szereplőket és megpróbálták kicsalni adataikat.

A pénzügyi nyomozók az összehangolt akcióban három férfit vettek őrizetbe, négy embert pedig - köztük a telefonon adatot szerző nőket is - bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés megalapozott gyanúja miatt hallgatnak ki. A NAV nyomozói a megszerzett adatbázist is lefoglalták.

A Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség egy 40 éves és egy 24 éves férfi előzetes letartóztatását indítványozta az ügyben.

Zuschlag János hat év börtönbüntetés után 2013 szeptemberében szabadult a kecskeméti börtönből. A Szegedi Ítélőtábla a volt politikust társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és annak kísérletében részben tettesként, bűnsegédként, illetve felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében, valamint felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségében mondta ki bűnösnek. Az akkori ítélet szerint Zuschlag János és társai civil szervezete közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert, összesen 75 millió forintos támogatásokat.