Végső nyugalomra helyezték a szlovén Huda Jama-i tömegsírból exhumált utolsó áldozatokat is
Kék hírek, 2017.10.26
Újratemették a titói partizánok által lemészárolt, a Huda Jama-i tömegsírból exhumált utolsó áldozatokat a szlovéniai Maribor melletti Dobrava emlékhelyen - közölte a szlovén munka- és szociálisügyi minisztérium.
A gyászszertartást Alojzij Cvikl maribori jezsuita püspök vezette le.
A minisztérium ez alkalomból közölt adatai szerint 2009-ben Huda Jamában 769 áldozatot, 2016-ban pedig további 647 áldozatot exhumáltak, akik között 21 nő is volt, de korábbi hírekkel ellentétben gyermek nem volt. A ruházatukból jól látszott, hogy többségük az usztasa Független Horvát Állam (NDH) hadseregének tagja volt, de lehetnek köztük szlovének is - közölte a minisztérium.
A Celje melletti Huda Jama település elhagyott bányájában 2009-ben bukkantak rá 432 mumifikálódott holtestre. Történészek akkor úgy becsülték, hogy a szomszédos barlangokban további 2200-2500 áldozat lehet még.
A szlovén kormány 1,6 millió eurót költött arra, hogy közel 1500 áldozatot - akiket a partizánok a második világháború befejezése után néhány hét leforgása alatt végeztek ki - exhumálják, és áthelyezzék egy közös emlékhelyre.
A vesztőhely nyolc évvel ezelőtti felfedezése megrázta a szlovén társadalmat, annak ellenére, hogy az országban sokan feltételezték a létezését. A Huda Jama-i mészárlás miatt soha senki ellen nem indítottak eljárást Szlovéniában, még az ország 1991-es függetlenné válása után sem.
Egyes civil szervezetek úgy vélték: a holttesteket ott kell eltemetni, ahol megtalálták őket. Mindazonáltal áthelyezésüket a maribori temetőbe a kormány mellett a közvélemény is támogatta. A kabinet attól tartott, hogy a vesztőhely "antikommunista zarándokhellyé válhat", amivel visszaélhet a napi politika.
A kivégzéseket a Jugoszláv Népvédelmi Hadtest (KNOJ) hajtotta végre. Hozzájuk csatlakozott még néhány száz partizán és szimpatizáns, a kivégzőosztagot pedig Konrad Pevec bányász vezette, aki később a laskói bányaüzem igazgatója lett. Ő szervezte meg a nyomok eltüntetését is, valamint a bányabejáratok lezárását, hogy elfedje a bűncselekmények nyomait.
A titói partizánok több mint hetven éve, 1945 májusában az ausztriai Bleiburg közelében, a szlovéniai Kocevski Rog mellett és a maribori úton alig néhány nap alatt tízezreket végeztek ki, a második világháború befejezése utáni legnagyobb tömegmészárlást hajtva végre ezzel Európában.
A minisztérium ez alkalomból közölt adatai szerint 2009-ben Huda Jamában 769 áldozatot, 2016-ban pedig további 647 áldozatot exhumáltak, akik között 21 nő is volt, de korábbi hírekkel ellentétben gyermek nem volt. A ruházatukból jól látszott, hogy többségük az usztasa Független Horvát Állam (NDH) hadseregének tagja volt, de lehetnek köztük szlovének is - közölte a minisztérium.
A Celje melletti Huda Jama település elhagyott bányájában 2009-ben bukkantak rá 432 mumifikálódott holtestre. Történészek akkor úgy becsülték, hogy a szomszédos barlangokban további 2200-2500 áldozat lehet még.
A szlovén kormány 1,6 millió eurót költött arra, hogy közel 1500 áldozatot - akiket a partizánok a második világháború befejezése után néhány hét leforgása alatt végeztek ki - exhumálják, és áthelyezzék egy közös emlékhelyre.
A vesztőhely nyolc évvel ezelőtti felfedezése megrázta a szlovén társadalmat, annak ellenére, hogy az országban sokan feltételezték a létezését. A Huda Jama-i mészárlás miatt soha senki ellen nem indítottak eljárást Szlovéniában, még az ország 1991-es függetlenné válása után sem.
Egyes civil szervezetek úgy vélték: a holttesteket ott kell eltemetni, ahol megtalálták őket. Mindazonáltal áthelyezésüket a maribori temetőbe a kormány mellett a közvélemény is támogatta. A kabinet attól tartott, hogy a vesztőhely "antikommunista zarándokhellyé válhat", amivel visszaélhet a napi politika.
A kivégzéseket a Jugoszláv Népvédelmi Hadtest (KNOJ) hajtotta végre. Hozzájuk csatlakozott még néhány száz partizán és szimpatizáns, a kivégzőosztagot pedig Konrad Pevec bányász vezette, aki később a laskói bányaüzem igazgatója lett. Ő szervezte meg a nyomok eltüntetését is, valamint a bányabejáratok lezárását, hogy elfedje a bűncselekmények nyomait.
A titói partizánok több mint hetven éve, 1945 májusában az ausztriai Bleiburg közelében, a szlovéniai Kocevski Rog mellett és a maribori úton alig néhány nap alatt tízezreket végeztek ki, a második világháború befejezése utáni legnagyobb tömegmészárlást hajtva végre ezzel Európában.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!