1956 - A forradalmi eseményekről és az azokat követő megtorlásokról kezdődött nemzetközi konferencia Beregszászon

Külföld, 2016.11.04

Megkötések nélkül 1956-ról címmel kezdődött kétnapos Kárpát-medencei tudományos konferencia a 60 évvel ezelőtti forradalmi eseményekről és az azokat követő megtorlásokról vezető magyarországi és határon túli kutatók részvételével pénteken Beregszászon, ahol a rendezvény keretében magas magyar állami kitüntetést adtak át Milován Sándor kárpátaljai 56-osnak.

Áder János köztársasági elnök nevében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést nyújtotta át Milován Sándornak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tiszteletbeli elnökének az 1956-os forradalom és szabadságharc eszméinek elkötelezett ápolása mellett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete és nyelvének megőrzése terén is meghatározó jelentőségű tevékenysége, valamint a kárpátaljai közéletben betöltött aktív szerepe elismeréseként.

A politikus kiemelte: a Milován Sándornak átadott kitüntetés lényegében életműdíj, amelyet olyan ember kapott, akinek a sorsa összefonódott a kárpátaljai magyarság sorsával. Hozzátette: "A kitüntetett két forradalomban vett részt, az 1956-osban, amely - papírforma szerint - elbukott és egy másikban, amelyet - papírforma szerint - megnyertünk, mert összedőlt a Szovjetunió". Mint emlékeztetett, a 15 éves nagyszőlősi Milován Sándor 1956-os röplapkészítő és -terjesztő tevékenységét a szovjet hatalom veszélyesnek tekintette, ezért négy év börtönnel és életre szóló megbélyegzéssel büntette. "Ti voltatok, Sándor, a kárpátaljai srácok, a pesti srácok harcostársai, a ti példátok hatása máig él" - fogalmazott.

Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a nagyszőlősi, a mezőkaszonyi srácok tevékenységének értelme az volt, hogy minden számítás nélkül kifejezték szolidaritásukat a pesti srácokkal, mint ahogy a pesti srácok is minden számítás nélkül odaadták fiatal életüket a szabadságért. "Ez a szolidaritás kölcsönös, s a Milován Sándornak átadott kitüntetés nem más, mint egy kis adósságtörlesztés" - mondta.

A politikus emlékeztetett arra is, hogy a kitüntetett meghatározó szerepet játszott 1989 után a kárpátaljai magyar közélet megszervezésében, a nemzetiségi önkormányzat kiépítéséért folytatott harcban a KMKSZ alelnökeként és a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselőjeként. "Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság helyzetét és az egész magyar-ukrán kapcsolatrendszert sikertörténetté lehet és kell tenni, amihez az erkölcsi forrás Milován Sándor életműve, amely forrásból közvetlenül lehet, kell táplálkoznia a kárpátaljai magyar közösségnek" - emelte ki Németh Zsolt.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán nagy érdeklődés mellett tartott konferencián többek között Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója, M. Kiss Sándor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára kutatási osztályának vezetője tartott előadást.

Tófalvi Zoltán erdélyi történész-író az 1956 hatására megindult erdélyi magyar szervezkedésekről beszélt, míg Simon Attila, a Selye János Egyetem tanára, a Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa pedig azt a kérdést boncolgatta, hogy miért volt mozdulatlan Szlovákia és a szlovákiai magyarság 1956-ban. Váradi Natália történész, a Rákóczi főiskola tanára a 60 évvel ezelőtti magyarországi események kárpátaljai vonatkozásait vázolta és a kitüntetett Milován Sándor is visszaemlékezett a hat évtizeddel ezelőtt történtekre.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!