A sajtótájékoztatón kijelentette: "Az intézkedéseknek megvan a maguk ára, de ha nem hozzuk meg őket, ez az ár sokkal nagyobb lesz: mégpedig a horvát nép és állam megszűnése a nem is olyan távoli jövőben".

Kiemelte: a demográfiai megújulás olyan kérdés, amelynek egész mandátumát szentelte.

"Horvátországnak mélyreható, gyökeres társadalmi változásra van szüksége. A csomag intézkedéseinek bevezetése nemcsak a gazdasági környezettől és a politikai akarattól függ, hanem a társadalmi klímától is" - mutatott rá.

Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint Horvátországnak 4 millió 284 ezer lakosa volt, most pedig a népesség létszáma nem éri el a 4 milliót. "Amennyiben nem állítjuk meg a népességfogyást, 2051-re egymillióval csökken a lakosság száma, elöregedik a társadalom, és drámaian csökken a munkaképes korú népesség" - húzta alá.

Grabar-Kitarovic kifejtette: mindennek az alapja az adóreform. Csökkenteni kell a bérek után fizetendő járulékokat, amivel növekednének a nettó bérek - hangsúlyozta. Második kulcsfontosságú reformként a közigazgatás átalakítását, annak teljes digitalizálását jelölte meg. A családpolitikai reformok közül a különböző juttatások megemelését említette. Úgy vélte továbbá, hogy szükség van a bevándorlás, valamint a letelepedés ösztönzésére is. Ebben az összefüggésben főleg a határon túli horvátokat említette. Véleménye szerint létre kell hozni egy határon túli horvátok hivatalát, amelyet valós jogkörrel kell felruházni. "Meg kell könnyíteni a horvát állampolgárság elnyerését, valamint segíteni kell a beilleszkedést" - szögezte le.

Az államfő felhívta a kormányt, a parlamenti képviselőket, az ellenzéket, a munkáltatókat és szakszervezeteket, hogy közösen kapcsolódjanak be a vitába, valamint vegyenek részt egy jóléti állam és esélyegyenlőségi társadalom megteremtésében.

Az államfő, aki csak javaslattal élhet a kormány felé, sajnálatát fejezte ki, hogy mandátuma alatt a három kormány egyikével sem tudott egy asztalhoz ülni. A jelenlegi népességpolitikai intézkedéscsomagot saját tanácsadóival, demográfiai és más szakemberekkel dolgozta ki. Egy közös kormányülés javaslatát Andrej Plenkovic horvát kormányfő korábban elutasította.

"Ahelyett, hogy egymás ellen vádaskodunk, nemzeti konszenzusra kellene törekednünk" - mondta Grabar-Kitarovic, majd hozzátette: az a lényeg, hogy az intézkedésekhez azonnal hozzá kell fogni, nem lehet tovább várni.

A konfliktus a horvát kormány és az államfői hivatal között nem új keletű, holott amint az államfő, úgy a kormány tagjainak zöme is a nagyobbik kormányzó pártból, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségből (HDZ) kerültek ki. Grabar-Kitarovic megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, ugyanakkor Plenkovic szigorúan Brüsszelhez igazodó politikát folytat.