A kormány gyorsított eljárásban továbbította a javaslatokat a parlamentnek, ám egyelőre nem lehet tudni, hogy a képviselőház hogyan szavaz, korábban ugyanis már Hashim Thaci elnök is visszavonta a hadsereg felállítására vonatkozó javaslatot, egyrészt a szavazás kimenetelének bizonytalansága és a kisebbségi képviselők ellenkezése, másrészt pedig a nemzetközi nyomás miatt.

Ramush Haradinaj miniszterelnök csütörtökön kijelentette: a hadsereg felállítására tett lépések mindegyikét egyeztetik NATO-beli stratégiai partnereikkel, főként az Egyesült Államokkal. "Koszovó fegyveres, professzionális, többnemzetiségű és inkluzív erőt épít ki, amelynek alapját a NATO-standardok képezik" - írta a kormányfő a közösségi oldalán.

Annak ellenére, hogy Hashim Thaci egy évvel ezelőtt ugyanezt kezdeményezte, most azt mondta: nem a megfelelő időt választotta ki a kormány a hadseregről szóló parlamenti vitára.

A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lenne szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok eddig ellenezték, akiknek a támogatása nélkül viszont nincs meg az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többség a parlamentben.

A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. A hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Amikor 1999-ben véget ért a koszovói háború, a felek abban állapodtak meg, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító területen kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR, vagyis a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó erő beleegyezése nélkül.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege.

Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló koszovói hadsereg felállításáról hosszabb ideje tárgyalnak Koszovóban, ám az elfogadáshoz szükséges kétharmados támogatottságra nincs lehetőség a szerb kisebbségi politikusok ellenkezése miatt. A kisebbségi képviselők ugyanis csak arra szavaznak igennel, amire Belgrád is rábólint, egy hadsereg létrehozása azon a területen, amelyet Szerbia még mindig sajátjának tekint, pedig nem számíthat támogatásra.