A módosításokat a bíróságok szervezetéről szóló, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényben hajtanák végre - közölte Marek Ast képviselő. Az elsőként említett, tavaly júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek.

A legfelsőbb bíróság esetében pedig egyaránt 65 évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát. A vonatkozó törvényt tavaly decemberben fogadták el, ennek értelmében a legfelsőbb bíróság női tagjait 60 éves, a férfiakat pedig 65 éves korban nyugdíjazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére.

A nők esetében a 65 éves kor nem lenne kötelező érvényű, ők - a Lengyelországban hatályos általános szabályoknak megfelelően - 60 éves korban is nyugdíjba vonulhatnak, ha így döntenek - részletezte Ast.

A képviselő rámutatott: a javasolt módosítás megfelel az Európai Bizottság (EB) elvárásának. A brüsszeli testület szerint ugyanis a különböző nyugdíjkorhatárt rögzítő megoldás sérti az uniós jogot.

A módosítások azokat a követelményeket is teljesítik, amelyeket "a közvélemény egy része, valamint a bírói körök egy része" megfogalmazott - mondta Ast, hangsúlyozva, hogy a PiS alkotmányosnak tartja a jelenlegi előírásokat is.

A tervezeteket a szejmben csütörtök este be is nyújtották. Ezt követően Ast a PAP hírügynökséggel közölte: szerepel köztük az EB ajánlásainak szintén eleget tevő, az alkotmánybíróságra vonatkozó módosítás is. Eszerint meghirdetik a lengyel jogi közlönyben azokat az alkotmánybírósági döntéseket, amelyeket a korábbi, jórészt az előző kormány idején kialakult összetételű testület hozott.

A PiS-kormány három ilyen döntést törvénytelennek minősített, és nem léptette őket hatályba. Ast közölte: a kérdéses döntéseket úgy teszik közzé, hogy az irat tartalmazza a hozzájuk fűzött kifogásokat is. A közlésnek jogi következménye nem lesz, mert a döntések már nem hatályos törvényekre vonatkoztak - jegyezte meg.

Keddi válaszlevelében Varsó elutasította azokat a kifogásokat, amelyeket az EB egyebek között a bírósági reform ügyében tavaly decemberben elindított, az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás keretében megfogalmazott. A lengyel fél jelezte egyúttal, hogy nyitott a hatályos jogszabályok értékelésére és a további párbeszédre.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön az EB elnökével, Jean-Claude Junckerrel találkozik Brüsszelben. A Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilap szerint a lengyel kormány arra számít, hogy májusig sikerül a brüsszeli testülettel megegyeznie a 7. cikk szerinti eljárás visszavonásáról. Ez jobb megoldás lenne, mint az eljárás szavazati úton való lezárása, annak ellenére is, hogy diplomáciai források szerint Varsó legalább hat uniós tagállam támogatását tudhatja maga mögött - vélte a lap.

Az EB csütörtökön nem kommentálta hivatalosan Varsó aznapi lépését, a PAP hírügynökség azonban meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva arról számolt be: a bejelentett módosítások egy része pozitív visszhangra találhat.