A sürgősséggel napirendre tűzött javaslat ellen a felsőházban csak az ellenzéki Polgári Platform (PO) egy szenátora szavazott, egy független pedig tartózkodott.

Előtte, a délelőtti alsóházi ülésen a változtatások ellen csak az ellenzéki Kukiz'15 képviselői, más ellenzéki pártok egy-egy tagja, valamint négy független képviselő szavazott.

Az előző napi kormányülésen megvitatott módosítási javaslatnak megfelelően az év elején elfogadott törvényből kihúzták azt az előírást, hogy a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak azok ellen, akik a lengyel nemzetet és a lengyel államot nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva a náci német birodalom bűntetteiben való, intézményes szintű bűnrészességgel vádolják.

Továbbra is bírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés lenne kiszabható azokra, akik tagadják a lengyel nemzetiségű, illetve lengyel állampolgárságú személyek ellen elkövetett náci, valamint kommunista bűntetteket. Az ilyen eljárásokat az IPN ügyészei kezdeményezhetik.

Az erre vonatkozó előírások alapján Lengyelországban az előző években is büntethető volt egyebek között a holokauszttagadás.

A totalitárius rendszerek bűntetteinek tagadása esetén polgári peres eljárásokat is kezdeményezni lehet jogi személyek ellen.

Az előterjesztő, Mateusz Morawiecki kormányfő alsóházi felszólalásában leszögezte: a kormány nem "valamiféle nyomás" hatására cselekszik. Kiemelte, hogy a törvény korábbi, március elejétől hatályos változata felhívta a külföldi közvélemény figyelmét Lengyelország második világháborús szerepére. Jelenleg viszont "meg kell érteni a nemzetközi realitást", ennek figyelembevételével, "amerikai, európai szövetségeseinkkel valódi lengyel narrációt alakítunk ki" - jelentette ki.

A felsőházi vita során is Morawiecki személyesen mutatta be az előterjesztést, itt többek között kilátásba helyezte: kormánya arra fog törekedni, hogy "az izraeli és amerikai partnerekkel folytatott párbeszéd keretében bemutassa a világnak a történelmi igazságot".

A fő ellenzéki erő, a PO nevében Michal Szczerba képviselő elmondta: pártja részt vállal a törvénymódosítási munkálatokban. Szczerba ugyanakkor úgy vélte, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) számára kompromittáló, hogy "a lengyel társadalom és a nemzetközi közösség előtt" kénytelen bevallani: tévedett a törvény korábbi változatának elfogadásával.

"Jobb később, mint soha" - jegyezte meg a változások kapcsán a módosítást szintén jóváhagyó Modern (Nowoczesna) párt nevében Kamila Gasiuk-Pihowicz képviselő.

Hibának minősítette viszont a módosítást a Kukiz'15 képviselője, Józef Brynkus. Szerinte a törlendő előírás hasznos volt. Ha lemondanak róla, sokak szemében beigazolódik az előző változat negatív, Lengyelország számára hátrányos megítélése - vélekedett.

Robert Winnicki radikális jobboldali, független képviselő a szavazás során megpróbálkozott a parlamenti szónoki szék blokádjával, Kuchcinski házelnök azonban az akadályoztatás ellenére folytatta a voksolást.

Varsó a módosított jogszabállyal is a "lengyel haláltáborok" és ehhez hasonló kifejezések használatát akarja megakadályozni.

Az eredeti törvényt Andrzej Duda lengyel elnök februárban aláírta, egyúttal azonban utólagos normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól, elsősorban a szólásszabadság kapcsán felmerült kétségei miatt. A lengyel alkotmánybíróság még nem döntött az ügyben. A jogszabály március elején lépett hatályba.

Izrael egyebek között azért tiltakozott, mert úgy értelmezték a jogszabályt, hogy az túl tágan fogalmazza meg a kifogásolt cselekedeteket, így félő, hogy például a holokauszt-túlélők is büntethetőek lennének, ha tanúvallomást tesznek.

Az új változat elfogadásához még az államfő jóváhagyása szükséges. Andrzej Duda kabinetfőnöke közölte: az elnök alá fogja írni a javaslatot.

A lengyel kormányfői hivatal bejelentette, hogy este lengyel-izraeli videohidat létesítenek, melyben Morawiecki és az izraeli kormányfő, Benjamin Netanjahu folytat párbeszédet egymással.