Az alkotmánymódosításhoz kétharmados többségre, vagyis a 120 tagú parlament 80 képviselőjének támogatására van szükség, ám a szociáldemokrata kormánykoalíciónak csupán 69 mandátuma van. Zoran Zaev azt reméli, hogy sikerül meggyőznie a jobboldalt is, hogy támogassa az alkotmánymódosítást. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja a sajtó szerint megosztott a kérdésben, a párt egyik fele teljes mértékben elveti a névváltoztatás lehetőségét, a másik fele viszont úgy gondolja, meg kell hozni ezt az áldozatot az ország euroatlanti integrációja érdekében.

"Néhány napon belül tudni fogom, hogy megvan-e a kellő hangulat az ellenzékkel történő megállapodásra a szükséges kétharmadhoz" - emelte ki a macedón kormányfő hétfőn, majd megismételte: ha nem lesz meg a kellő támogatottság, akkor előrehozott választásokat fog kezdeményezni.

A köztársasági választási bizottság honlapján közölt végleges adatok szerint a választásra jogosultak 36,91 százaléka válaszolt a vasárnapi véleménynyilvánító népszavazáson arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt. A voksolók 91,46 százaléka szavazott igennel, 5,65 százaléka pedig nemmel a feltett kérdésre.

A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó névvitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A referendumot annak ellenére írták ki, hogy azt a macedón-görög egyezmény nem írta elő. A dokumentumban foglaltak értelmében a szkopjei parlamentnek ratifikálnia kellett a megállapodást, majd meg kell változtatni a macedón alkotmányt, és mindezek után az athéni parlamentnek is be kell cikkelyeznie az egyezményt. Ezt követően kezdődhetnek meg a tárgyalások Szkopje és Brüsszel, valamint Szkopje és a NATO között.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.