Az osztrák kancellár az iráni államfővel folytatott megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatóján köszönetét fejezte ki, hogy Irán támogatásáról biztosította a meghiúsított párizsi merényletben való részvétellel vádolt diplomata ügyében folytatott nyomozást.

A belga igazságszolgáltatás hétfőn bejelentette, a hétvégén letartóztattak egy iráni származású házaspárt, akik autóba rejtett pokolgéppel terveztek lecsapni szombaton a Népi Mudzsahedek elnevezésű iráni ellenzéki csoport tagjaira a Párizshoz közeli Villepinte-ben. Asszadollah Asszadi iráni diplomatát Németországban vették őrizetbe szombaton. Egyes források szerint ő volt a készülő merénylet szellemi atyja. Ausztria kedden a diplomata diplomáciai mentességének megvonására szólította fel Teheránt.

Az Európai Unió tanácsának soros elnöki tisztségét július 1-jétől betöltő Ausztria kormányfője az iráni atomprogrammal kapcsolatban elmondta, hazája semleges országként hídszerepet kíván betölteni a nukleáris megállapodás ügyében az azt aláíró országok, de különösen az Egyesült Államok és Irán között. Bécs támogatja az Európai Unió véleményét, amely szerint szükség van arra, hogy érvényben tartsák a megállapodást. Ennek érdekében az osztrák kormány már következő napokban megbeszéléseket kezdeményez és egyeztetéseknek ad otthont azon álláspont kialakítására, amely válaszokat kíván adni Washington megváltozott szempontjaira.

Haszan Róháni iráni elnök a sajtótájékoztatóján kijelentette, Irán nem kíván kilépni a nukleáris megállapodásból mindaddig, amíg az számára is előnyökkel jár. Hozzátette, hogy Teherán betartja ígéreteit a nukleáris programjáról szóló nemzetközi atomalku, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) folytatott együttműködés tekintetében.

Kurz a bécsi sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy Ausztria számára - különleges történelmi felelőssége révén - elfogadhatatlan Izrael létezéshez való jogának megkérdőjelezése. Hozzátette, elfogadhatatlan az is, ha bárki Izrael elpusztítására szólít fel, vagy a holokauszt jelentőségét vagy megtörténtét megkérdőjelezi. Izrael teljes biztonsága nem lehet vita tárgya Ausztria nézőpontjából - húzta alá.

Az iráni vezető arról beszélt, hogy országa jó és közeli kapcsolatot ápol a zsidósággal a világ minden táján, ugyanakkor szerinte az izraeli vezetés, a "cionisták" elnyomó hatalomként vannak jelen a Közel-Keleten. Izrael embereket bombáz a Gázai-övezeteben, ártatlan gyermekek haláláért felelős, és kapcsolatokat ápol az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel is. Szerepe ártalmas, amely aláássa az amúgy is nagyon érzékeny közel-keleti régió biztonságát és a békéjét - jelentette ki.

Róháni kitért a szíriai helyzetre is. Hangsúlyozta, hogy országa és teljes lakossága kiáll Bassár el-Aszad elnök kormánya mellett "a terroristák teljes megsemmisítéséig".

Haszan Róháni külügyminisztere, Mohamed Dzsavád Zaríf kíséretében látogatott Bécsbe, előző nap Svájcban járt. Zaríf pénteken Bécsben találkozik az atomalkut továbbra is támogató országok diplomáciájának vezetőivel is, hogy tárgyaljanak a 2015-ös nukleáris megállapodás fenntartásáról az Egyesült Államok kilépése után. A találkozót Irán kezdeményezte a "maradó" országokkal, azaz Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal. A megbeszélésen az egyezmény fenntartására tett európai javaslatot vitatják meg.

Irán 2015-ben egyezett meg uniós közvetítéssel az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját, cserébe az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért. Miután az Egyesült Államok visszalépett a megállapodástól, annak jövőjével kapcsolatosan Irán vegyes jelzéseket küldött. A teheráni vezetés egyrészt azt állítja: tiszteletben fogja tartani a megállapodásban foglaltakat, másrészt viszont az alku fenntartását a nyugati államok garanciáitól teszi függővé, amelyek értelmében külföldi vállatok az amerikai büntetőintézkedések ellenére is folytathatják üzleti tevékenységüket az iszlám köztársasággal.