Az ukrajnai megye vezetője a Moskal.in.ua című hivatalos honlapján pénteken megjelent közleményében kiemelte: a Legfelsőbb Tanácsban (nem kis) szavazattöbbséggel elfogadott oktatási törvény nem felel meg az Ukrajna által 2003-ban ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvénynek és azoknak a nemzetközi megállapodásoknak, amelyeket Ukrajna a szomszédos országokkal kötött. Emlékeztet arra, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvény 6. cikkelye szerint "az állam szavatolja minden nemzeti kisebbség számára a jogot a nemzeti-kulturális autonómiához: az anyanyelv használatához és az anyanyelven történő tanuláshoz vagy az anyanyelv tanulásához az állami intézményekben, vagy a nemzeti-kulturális szövetségek révén, a nemzeti kulturális hagyományok fejlesztéséhez, a nemzeti jelképek használatához, a nemzeti ünnepek megtartásához (.)". A kormányzó hozzátette: Ukrajna a kisebbségi nyelvekre közvetlenül vonatkozó számos nemzetközi jogi egyezményt ratifikált, így az említett nyelvi chartán kívül a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, az ENSZ nyilatkozatát a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Idézte az ukrán alkotmány 9. cikkelyét, amely szerint a Legfelsőbb Tanács által kötelező érvényűként elfogadott, hatályos nemzetközi szerződések Ukrajna nemzeti jogrendjének a részét képezik.

Hennagyij Moszkal arra is rámutatott, hogy a most elfogadott oktatási törvény több rendelkezése ellentmond az Ukrajna által Moldovával, Romániával és Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodásoknak, amelyek kötelezik Ukrajnát a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak biztosítására. Az ukrán alkotmány 22. cikke értelmében az új törvények elfogadásánál az alkotmányban rögzített emberi jogok és szabadságjogok nem szüntethetők meg, és nem szűkíthető a létező jogok és szabadságjogok tartalma - emlékeztet, megjegyezve, hogy az ukrán alkotmány 24. cikkelye szerint az állampolgárok egyenlő alkotmányos jogokkal és szabadságjogokkal rendelkeznek, és egyenlők a törvény előtt. "Nem létezhetnek faji, etnikai vagy szociális alapú, nyelv vagy egyéb jegyek szerinti előjogok vagy korlátozások" - írja a kormányzó, kiemelve: az ukrán alkotmány 53. cikke értelmében a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó állampolgároknak törvény szavatolja a jogot az anyanyelven történő tanuláshoz.

"Szeretném különösképpen hangsúlyozni, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségi kisebbségek tagjai Ukrajna törvénytisztelő állampolgárai, akik törekednek az államnyelv tökéletes elsajátítására. Erre való tekintettel azzal a kéréssel fordulok Petro Porosenkóhoz, Ukrajna elnökéhez, hogy vétózza meg az elfogadott törvényt, vagy küldje vissza a Legfelsőbb Tanácsnak módosításokkal" - közölte a megyevezető. Hennagyij Moszkal úgy véli, védeni kell az ukrán nyelvet, de nem a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek korlátozásával. Szerinte az oktatási törvényt megszavazó honatyák abszolút többsége nem soknemzetiségű régiókból származik, ezért nem érti azok sajátosságait. Kárpátalja soknemzetiségű megye, ahol a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának rendelkezéseit egyszerre három nyelvre - a románra, szlovákra és magyarra - vonatkozóan alkalmazzák, ezért is érthetetlen Ivan Baloga kárpátaljai képviselő álláspontja, aki olyan egyéni választókörzetből jutott a parlamentbe, amelyben a választók jelentős része magyar, és ő mégis a jogaik és szabadságjogaik szűkítése mellett szavazott - írja a kormányzó, megjegyezve, hogy szerinte Ivan Baloga politikai karrierjének ezzel befellegzett. A megyevezető közleménye végén név szerint felsorolta, hogy az ukrán parlament tíz kárpátaljai képviselője hogyan szavazott az oktatási törvény elfogadásakor. A listából kitűnik, hogy egyedül Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke voksolt a jogszabály ellen, míg öten igennel szavaztak, ketten nem szavaztak, egy képviselő pedig nem volt jelen.