A koszovói elnök szerint a nemzetközi közösség nem tartotta be az ígéretét
Külföld, 2017.10.09
Hashim Thaci koszovói elnök szerint a nemzetközi közösség nem tartotta be szavát, amikor az euroatlanti integráció felgyorsítását, valamint a vízumkényszer eltörlését ígérte Pristinának cserébe azért, ha az felállítja az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróságot - jelentette hétfőn a Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalán.
A koszovói elnök hozzátette, a nemzetközi közösség azt is megígérte, hogy segíteni fogja Koszovó belépését az UNESCO-ba, illetve nem gördít akadályt a koszovói hadsereg felállítása elé. Ezek közül semmi sem valósult meg - szögezte le Hashim Thaci.
Az UCK által elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság tavaly állt fel, eddig azonban még senki ellen nem kezdődött eljárás.
A különleges bíróság - főleg a tanúk védelme érdekében - Hollandiában fog működni, és az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején, valamint azt követően - 1998. január 1. és 2000. december 31. között - a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnöket vizsgálja majd. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Hashim Thaci neve is felmerült.
A bíróság legsúlyosabb ítélete életfogytig tartó szabadságvesztés lehet. A börtönbüntetés letöltésének helyét a bíróság elnöke választja ki azon országok közül, amelyek felajánlották, hogy befogadják az elítélteket.
A koszovói konfliktus idején a becslések szerint mintegy tízezren vesztették életüket, és több mint 1700-an eltűntek.
A különleges bíróság felállítása heves ellenállásba ütközött Koszovóban, az UCK veteránjai tüntetést szerveztek, és a parlament is csak másodszori próbálkozásra fogadta el a testület felállítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást.
Hashim Thaci hétfőn kijelentette: a heves tiltakozások ellenére országa hajlandó volt felállítani ezt a bíróságot annak érdekében, hogy fenntartsa a jó stratégiai kapcsolatokat az Európai Unióval, a NATO-val és az Egyesült Államokkal, még akkor is, ha egy ilyen testület felállítása nem volt tisztességes a koszovói állampolgárokkal szemben. A koszovói köztársasági elnök már most "történelmi igazságtalanságnak" nevezte az egykori UCK volt tagjai elleni eljárásokat, mindazonáltal hozzátette: a különleges bíróság működésével Koszovó biztosíthatja megmaradását a nemzetközi színtéren.
Az államfő egy felmérést ismertetett hétfőn, amelyben a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság megítélését vizsgálták. Megállapították, hogy a koszovói albánok szerint a testület felállítására vonatkozó törvényt csak nemzetközi nyomásra fogadta el a parlament, valamint, hogy a helyi albánok több mint fele hajlandó lenne tüntetni abban az esetben, ha a bíróság vádat emelne az UCK egykori tagjai ellen, míg 65 százalékuk akkor tiltakozna, ha a szerbek azt követelnék a bíróságtól, bizonyítsa be, hogy az UCK terrorszervezet volt.
Az UCK által elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság tavaly állt fel, eddig azonban még senki ellen nem kezdődött eljárás.
A különleges bíróság - főleg a tanúk védelme érdekében - Hollandiában fog működni, és az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején, valamint azt követően - 1998. január 1. és 2000. december 31. között - a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnöket vizsgálja majd. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Hashim Thaci neve is felmerült.
A bíróság legsúlyosabb ítélete életfogytig tartó szabadságvesztés lehet. A börtönbüntetés letöltésének helyét a bíróság elnöke választja ki azon országok közül, amelyek felajánlották, hogy befogadják az elítélteket.
A koszovói konfliktus idején a becslések szerint mintegy tízezren vesztették életüket, és több mint 1700-an eltűntek.
A különleges bíróság felállítása heves ellenállásba ütközött Koszovóban, az UCK veteránjai tüntetést szerveztek, és a parlament is csak másodszori próbálkozásra fogadta el a testület felállítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást.
Hashim Thaci hétfőn kijelentette: a heves tiltakozások ellenére országa hajlandó volt felállítani ezt a bíróságot annak érdekében, hogy fenntartsa a jó stratégiai kapcsolatokat az Európai Unióval, a NATO-val és az Egyesült Államokkal, még akkor is, ha egy ilyen testület felállítása nem volt tisztességes a koszovói állampolgárokkal szemben. A koszovói köztársasági elnök már most "történelmi igazságtalanságnak" nevezte az egykori UCK volt tagjai elleni eljárásokat, mindazonáltal hozzátette: a különleges bíróság működésével Koszovó biztosíthatja megmaradását a nemzetközi színtéren.
Az államfő egy felmérést ismertetett hétfőn, amelyben a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság megítélését vizsgálták. Megállapították, hogy a koszovói albánok szerint a testület felállítására vonatkozó törvényt csak nemzetközi nyomásra fogadta el a parlament, valamint, hogy a helyi albánok több mint fele hajlandó lenne tüntetni abban az esetben, ha a bíróság vádat emelne az UCK egykori tagjai ellen, míg 65 százalékuk akkor tiltakozna, ha a szerbek azt követelnék a bíróságtól, bizonyítsa be, hogy az UCK terrorszervezet volt.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!