Az MPP csütörtöki közleménye szerint a pártelnök beadványában üdvözölte, hogy az 1989-es romániai forradalom dossziéjának az újbóli megnyitása mellett napirenden szerepel az 1990-es bukaresti bányászjárás (a Zsil völgyi bányászok bukaresti husángos erődemonstrációja) ügyének az újbóli kivizsgálása. A képviselő megjegyezte: "a fekete márciust és a bányászjárást szervezők mögött ugyanazon sötét erők sejthetők".

Biró Zsolt magyarellenes pogromként említette a marosvásárhelyi fekete márciust az Augustin Lazar főügyészhez benyújtott beadványban.

1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyarok segítségére érkeztek a cigányok azzal a felkiáltással, hogy "Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok" és kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat, és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi románokat.

A marosvásárhelyi összecsapásnak halálos áldozatai is voltak: három magyar férfit szándékosan gázoltak halálra. Az események után a román igazságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a husángos, fejszés falusi románok felbujtóit azóta sem azonosították. Az ügyészségi vizsgálatok során 30 ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték.

A marosvásárhelyi fekete márciusra hivatkozva alakította újra a bukaresti kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). A korábbi titkosszolgálat, a kommunista politikai rendőrségként működő Securitate a diktatúra bukása után megszűnt.