Kifejtette, hogy a Szerbiában tartózkodó migránsok mintegy 90 százaléka a befogadóközpontokban van, a többiek pedig inkább más szálláslehetőséget választottak, mert szerintük így könnyebben tudják igénybe venni az embercsempészek segítségét, és gyorsabban juthatnak be az Európai Unióba. Az országban jelenleg 6700 bevándorló tartózkodik, ebből 5850-en vannak a központokban - részletezte a szerb kormányfő. Magyarázata szerint jelenleg a legtöbben Afganisztánból és Pakisztánból érkeznek Szerbiába, többségük 16-30 éves férfi, a családok a bevándorlók mindössze 10 százalékát teszik ki.

Aleksandar Vucic felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, mégis többet tett a migránsokért, mint néhány térségbeli ország, amely 5-10 ezer bevándorló befogadását ígérte, végül pedig senkit nem fogadott be. Kiemelte, hogy Ausztria pénzzel, rendőrökkel és járművekkel segítette Szerbiát a válság kezelésében. Jelenleg húsz osztrák rendőr teljesít szolgálatot a szerb-bolgár határon.

A szerb miniszterelnök aláhúzta, egyetért Johannes Hahn uniós bővítési biztos kijelentésével, miszerint egyetlen szikra is elég ahhoz, hogy a Balkán lángba boruljon, mindazonáltal Szerbia a stabilitásra törekszik.

Az osztrák külügyminiszter rámutatott, hogy tavaly sikerült lezárni az úgynevezett balkáni migránsútvonalat, így megszűnt az a gyakorlat, hogy a migránsok Görögországból egyenes úton jutottak Közép- és Nyugat-Európába. Ausztria a továbbiakban is támogatni kívánja Macedóniát és Szerbiát az útvonal zárva tartásában - tette hozzá.

Sebastian Kurz a sajtótájékoztatón kitért arra, hogy országa határozottan támogatja Belgrád európai integrációját. Emellett hangsúlyozta, hogy a Balkán még mindig olyan térségnek számít, ahol gyakran kell kihívásokkal és feszültségekkel szembenézni, így józan politikára és józan politikusokra van szükség, olyanokra, akik az egész térség érdekeit szem előtt tartják. Ebben szerinte kiemelt és konstruktív szerep jut a szerb miniszterelnöknek.