A legradikálisabb szakszervezet, a CGT felhívásához most először csatlakozott az FO szakszervezet is, mintegy 172 városban hirdetve tiltakozó felvonulást.

A három másik nagy szakszervezet viszont most sem kívánt részt venni a tiltakozásban, amely már nem kizárólag a munkajogi reform ellen, hanem a kormány szociális politikája és liberális gazdaságpolitikája ellen is irányult.

"Meg akarjuk húzni a vészharangot a következő ügyek miatt, a munkanélküli segélyrendszer, és jövőre a nyugdíjrendszer átalakítása miatt" - hívta fel a figyelmet közleményében az FO szakszervezet.

A korábbi megmozdulások eddig nem hoztak igazi sikert, miután Emmanuel Macron államfő első legjelentősebb reformjával szemben nem voltak elég jelentősek a tömegmozdulások ahhoz, hogy azok meghátrálásra késztessék a kormányt.

Szeptember 12-én az első tiltakozáson a belügyminisztérium szerint 223 ezren, a szervezők szerint félmillióan tüntettek, de a következő tiltakozónapokon már kevesebben voltak, szeptember 21-én 132 ezren, október 19-én pedig már csak 38 ezren, s így a kormány a tavaszi választási kampányban bejelentett menetrendnek megfelelően kihirdette a munkajogi reform rendeleteit.

Országszerte csütörtökön is több ezren vonultak utcára, de a központi felvonuláson már alig 8 ezren jelentek meg Párizsban.

A parlamentben november 21-én kezdődik a rendeletek ratifikálásáról szóló vita.

A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó, 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét. A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával és azzal nem értenek egyet, hogy csökkenni fog a vitatott elbocsátások eseten a jogorvoslati idő. A kormány célja, hogy a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget öt év alatt legalább hét százalékra csökkentse.

A francia államfő június óta egymás után indítja el a reformokat valódi társadalmi ellenállás nélkül, annak ellenére, hogy a felmérések azt mutatják, a franciák nem vallják magukénak azt a fajta liberális gazdaságpolitikát,
amelyet Emmanuel Macron képvisel. A munkajogi reform rendeleteit egy felmérés szerint a megkérdezettek 57 százaléka nem támogatta, s 88 százalékuk szerint a kormány jövő évi adópolitikája elsősorban a vagyonosoknak kedvez.

Elemzők szerint a köztársasági elnök által az országnak a kampányban ígért átalakítása semmilyen tényleges ellenállásba nem ütközik, az embereket sem a szakszervezeteknek, sem az ellenzéknek nem sikerül tömegesen az utcára vinniük a kormánnyal szemben, miközben Emmanuel Macron már megkezdte a következő reformokról, a munkanélküli segélyezés és a nyugdíjreform átalakításáról az egyeztetéseket a szakszervezetekkel és a munkaáltatói szervezetekkel.