A román szociáldemokraták már ősszel népszavazást tartanának a melegházasság alkotmányos tiltásáról
Külföld, 2017.09.05
Elfogadta a román képviselőház az alkotmánymódosító népszavazások megszervezéséről szóló törvénymódosítást kedden. Liviu Dragnea házelnök, a bukaresti kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint ezzel újabb lépést tettek annak érdekében, hogy a románok még a tél beállta előtt "maguk dönthessenek arról", milyen meghatározással szerepeljen a család fogalma az ország alaptörvényében.
A Koalíció a családért nevű ernyőszervezet - a szükséges félmillió helyett - több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze polgári kezdeményezéséhez, amelyben azt javasolja, hogy az alkotmány "egy férfi és egy nő" önkéntes házasságaként határozza meg a családot, a hatályos alaptörvényben szereplő "házastársak" kifejezés helyett. A melegházasság későbbi legalizálását ellehetetlenítő alkotmánymódosító törvénytervezet jelenleg a szenátus elfogadására vár, de hatályba lépéséhez érvényes és eredményes népszavazásra is szükség van.
A kedden elfogadott törvénymódosítás szervezési kérdésekben pontosítja egy alkotmánymódosító népszavazás megszervezését. A jogszabály egyebek mellett leszögezi, hogy a referendumot az alkotmánymódosító törvénytervezet parlamenti elfogadását követő 30 napon belül, az egy hónapos időszak utolsó vasárnapjára kell kiírni.
Dragnea megerősítette, hogy támogatja a család alkotmányos meghatározásának módosítását. Kifejezte reményét, hogy senki sem fogja alkotmányos óvással hátráltatni a kedden elfogadott törvény hatályba lépését, és Klaus Iohannis államfő sem küldi azt vissza megfontolásra a parlamentnek.
"Román vagyok, az is maradok, engem az érdekel, hogy ezt a döntést a románok hozzák meg, ne más" - mondta a PSD elnöke arra az újságírói kérdésre válaszolva, nem tart-e attól, hogy a (melegházasságot ellehetetlenítő) romániai alkotmánymódosításnak "rossz üzenete" lehet az Európai Unióban.
Egyes civil szervezetek és ellenzéki médiumok azzal vádolják a PSD-t, hogy politikusai korrupciós botrányairól, a kormány gazdaságpolitikai "kapkodásáról" próbálja elterelni a figyelmet egy "álproblémával", az alkotmánymódosítás pedig szerintük visszalépést jelentene az emberi jogok romániai érvényesítésének terén.
A kommunista diktatúra bukása után Románia 1991 novemberében népszavazással fogadta el új alkotmányát, amelyet eddig egyszer módosítottak 2003 októberében, lehetővé téve az ország csatlakozását a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz. A 2012-ben hatalomra került szociálliberális parlamenti többség átfogó alkotmányos reformot próbált végrehajtani, kezdeményezését azonban az alkotmánybíróság meghiúsította, arra hivatkozva, hogy az túllépi az alkotmánymódosítás kereteit, új alaptörvényt pedig csak egy alkotmányozó nemzetgyűlés hozhat.
A kedden elfogadott törvénymódosítás szervezési kérdésekben pontosítja egy alkotmánymódosító népszavazás megszervezését. A jogszabály egyebek mellett leszögezi, hogy a referendumot az alkotmánymódosító törvénytervezet parlamenti elfogadását követő 30 napon belül, az egy hónapos időszak utolsó vasárnapjára kell kiírni.
Dragnea megerősítette, hogy támogatja a család alkotmányos meghatározásának módosítását. Kifejezte reményét, hogy senki sem fogja alkotmányos óvással hátráltatni a kedden elfogadott törvény hatályba lépését, és Klaus Iohannis államfő sem küldi azt vissza megfontolásra a parlamentnek.
"Román vagyok, az is maradok, engem az érdekel, hogy ezt a döntést a románok hozzák meg, ne más" - mondta a PSD elnöke arra az újságírói kérdésre válaszolva, nem tart-e attól, hogy a (melegházasságot ellehetetlenítő) romániai alkotmánymódosításnak "rossz üzenete" lehet az Európai Unióban.
Egyes civil szervezetek és ellenzéki médiumok azzal vádolják a PSD-t, hogy politikusai korrupciós botrányairól, a kormány gazdaságpolitikai "kapkodásáról" próbálja elterelni a figyelmet egy "álproblémával", az alkotmánymódosítás pedig szerintük visszalépést jelentene az emberi jogok romániai érvényesítésének terén.
A kommunista diktatúra bukása után Románia 1991 novemberében népszavazással fogadta el új alkotmányát, amelyet eddig egyszer módosítottak 2003 októberében, lehetővé téve az ország csatlakozását a NATO-hoz, illetve az Európai Unióhoz. A 2012-ben hatalomra került szociálliberális parlamenti többség átfogó alkotmányos reformot próbált végrehajtani, kezdeményezését azonban az alkotmánybíróság meghiúsította, arra hivatkozva, hogy az túllépi az alkotmánymódosítás kereteit, új alaptörvényt pedig csak egy alkotmányozó nemzetgyűlés hozhat.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!