A döntés az első lépés az úgynevezett meciari - Vladimír Meciar egykori szlovák miniszterelnök által adott - amnesztia hatályon kívül helyezéséhez, melynek céljából a szlovák kormány két hete törvénymódosítási csomagot fogadott el. Ennek része a mostani alkotmánymódosítás is.

Az alkotmánymódosítást - amelynek elfogadásához háromötödös többségre van szükség a 150 fős pozsonyi parlamentben - 124 igen szavazattal három nem ellenében, hét tartózkodás mellett hagyta jóvá a törvényhozás. Bár az ellenzéki pártok egy része eleinte nem értett egyet a meciari amnesztiák érvénytelenítésének a kormány által előterjesztett módjával, s ellenezte azt is, hogy a módosításról gyorsított eljárásban szülessen döntés, végül a kormánykoalíció képviselői mellett az ellenzéki képviselők túlnyomó többsége is megszavazta azt.

Az alkotmánymódosítás értelmében a jövőben a szlovák parlament érvénytelennek nyilváníthatja az elnöki amnesztiákat, amennyiben egy ilyen kezdeményezés alkotmányos többséget, azaz legalább kilencven szavazatot tud szerezni a törvényhozásban. A parlament döntésének jogszerűségét - hatvannapos határidőn belül - még az alkotmánybíróságnak is jóvá kell majd hagynia. Amennyiben az amnesztiatörvény parlamenti érvénytelenítését az alkotmánybírák többsége nem támogatja, az amnesztia hatályon kívül helyezésének folyamatát leállítják. Az alkotmánybíróság jogköreinek ilyen célú bővítését közvetlenül az alkotmánymódosítás után hagyta jóvá a törvényhozás.

A később meciari amnesztia néven elhíresült közkegyelmet 1998 márciusban hirdette ki az ideiglenesen elnöki jogköröket is betöltő Vladimír Meciar volt szlovák miniszterelnök. Az amnesztia meghirdetésének egyértelmű politikai indíttatása volt. Következményeként egyebek mellett leállították az amnesztia meghirdetése előtt nem sokkal megbízatási időszaka végéhez ért szlovák államfő, Michal Kovác fiának elrablása miatt indult vizsgálatot is. Az ifjabb Michal Kovác elrablásának elkövetésével néhány volt rendőrségi tisztviselő az akkori szlovák titkosszolgálat vezetését hozta összefüggésbe. Az eset hátteréről hasonlóképpen vélekedik a szlovák média is.

Az amnesztia miatt ennek az ügynek és több - egyes vélemények szerint vele összefüggésben álló - alvilági gyilkosságnak a kivizsgálását mind a mai napig nem sikerült lezárni. Az amnesztia érvénytelenítésére a múltban már több próbálkozás is történt, ezek kivétel nélkül sikertelenül végződtek. Ennek oka részben a széles körű politikai akarat hiányával magyarázható, de azzal is, hogy több jogi szakértő kétségbe vonta az amnesztia - mint olyan - érvénytelenítésének gyakorlati kivitelezhetőségét. Ők többnyire azzal érveltek, hogy egy ilyen lépés precedenst teremt, megkérdőjelezve a jogfolytonosságot, valamint bonyolítja a helyzetet, hogy a közkegyelem hatálytalanítása miatt több más, elnöki kegyelemben részesült személy ügyét is újra kell majd nyitni. Az amnesztia megszüntethetőségéről zajló jogvitát mindmáig nem sikerült konszenzussal lezárni. Így egyes vélekedések szerint a meciari amnesztiák érvénytelenítését célzó törvénymódosítási csomag tulajdonképpen csak átruházza a döntés felelősségét az alkotmánybíróságra.

Ahhoz, hogy a meciari amnesztia érvénytelenítése egy újabb lépéssel közelebb kerüljön a megvalósításhoz, a csütörtökön jóváhagyott alkotmánymódosítás után a parlamentnek jóvá kell hagynia a kormány módosítási csomagjának másik részét is, azt az alkotmányos törvényt, amely voltaképpen kimondja a meciari amnesztia, illetve a Michal Kovác által adott elnöki kegyelmek érvénytelenítését. Az erről szóló döntés várhatóan még a törvényhozás nyári szünete előtt napirendre kerül, előbb azonban a mostani alkotmánymódosítást az államfőnek is alá kell írnia. Ha ezt Andrej Kiska nem tenné meg, a parlamentnek - az elnöki vétó felülbírálatához - még egyszer jóvá kellene hagynia az alkotmánymódosítást.