Az első fordulóban - amelyet a koronavírus-járvány miatt március 17-én kihirdetett általános karantén kihirdetése előtt két nappal rendeztek meg - a választóknak alig 44 százaléka vonult az urnákhoz, ami Franciaországban rekordalacsony részvételnek számít.

Az ország néhány nappal később az egyik fő európai járványgóc lett, eddig csaknem 30 ezren vesztették életüket és még jelenleg is több mint 9 ezren szorulnak kórházi kelezésre, de a betegek száma az április 9-i tetőzés óta napról napra csökken.

A reggel 8 órakor nyílt választóhelyiségekben kiemelt egészbiztonsági előírások vannak érvényben: kötelező a fizikai távolságtartás, a maszkviselés és a kézfertőtlenítés.

Elemzők szerint az alacsony részvételnek ugyanakkor nem kizárólag a járványtól való félelem az oka, hanem a sajátos politikai helyzet is.

Összességében - függetlenül a pártkötődéstől - a polgármesterek pozícióban hagyása jellemezte az első fordulóban a választói tendenciát, akik viszont nem köthetők a jelenlegi, Emmanuel Macron államfő által alapított kormánypárthoz, amely az előző, hat évvel ezelőtti választásokkor még nem létezett. A kormánypártnak emiatt jelenleg nincsenek képviselői az önkormányzatokban, így a kormánnyal elégedetlenek nem is tudják megbüntetni ezen a választáson a kormányt, hanem egyszerűen nem mennek el szavazni.

A tömeges távolmaradás már március közepén felborította a pártok közti erőviszonyokat és nem kedvezett az elnöki pártnak, amely azokban a nagyvárosokban, ahol önálló jelöltet indított (Párizs, Marseille, Lille), nem tudott az élre törni, így a korábbi várakozásokkal ellentétben várhatóan egyetlen jelentősebb város vezetését sem tudja vasárnap megszerezni. Még ott sem számít esélyesebbnek Macron pártja, ahol a második fordulóban koalícióra lépett a jobboldallal (Lyon, Bordeaux).

Emmanuel Macron visszafogott ambícióit az is mutatja, hogy az 535 ezer önkormányzati képviselői helyre alig 10 ezer jelöltet indított a 2016-ban alakult kormánypárt, amely nem tudott helyi szinteken beágyazódni.

Az államfő néhány napon belül kormányátalakítást tervez, hogy új lendületet adjon a kormányzásnak a következő elnökválasztás előtt. A kormányátalakítás mértéke a második forduló eredményeitől és a biztosnak látszó kormányzati vereség mértékétől függ, ahogy az is, hogy a köztársasági elnök meneszti-e Edouard Philippe miniszterelnököt, aki a normandiai Le Havre-ban indul a polgármesteri székért, amelynek kormányfői kinevezése előtt már polgármestere volt, s az első fordulóban 43 százalékkal az élen végzett.

A jobboldalról érkezett miniszterelnök tetszési mutatója (50 százalék) jóval meghaladja Emmanuel Macronét, aki viszont a koronavírus-járvány után szociális és zöld fordulatot tervez a kormányzásban. Az viszont nem egyértelmű, hogy ezt egy jobboldali miniszterelnökkel végre tudja-e hajtani, még akkor is ha az népszerű, vagy pedig meneszti őt, és egy baloldalról érkezett politikust nevez ki új kormányfőnek.

A szavazóhelyiségek többségét este 6 órakor zárják, de a nagyvárosokban este 8 óráig járulhatnak a választók az urnákhoz.