Alacsony a részvétel a macedón népszavazáson

Külföld, 2018.09.30

Egyelőre nagyon alacsony a részvételi arány az ország nevének megváltoztatására vonatkozó népszavazáson Macedóniában, a választási bizottság közlése szerint 11 óráig a választásra jogosultak 8,03 százaléka járult az urnák elé.

A macedónoknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy támogatják-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azzal, hogy elfogadják a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

Ugyan csupán véleménynyilvánító és nem ügydöntő népszavazásról van szó, ahhoz hogy érvényes legyen a referendum, a választásra jogosult valamivel több mint 1,8 millió macedón állampolgár több mint a felének kell voksolnia. A közvélemény-kutatások szerint akik elmennek szavazni, azok várhatóan igennel felelnek majd a feltett kérdésre, tehát támogatják a kormány kezdeményezését, az azonban kérdéses, hogy meglesz-e az érvényességhez szükséges részvételi arány.

A Zoran Zaev vezette kormány politikusai a kampány során - éppen a bizonytalan részvételi arány miatt - többször is kijelentették, ha a szavazók több mint fele otthon marad, ők akkor is érvényesnek tekintik majd a referendumot, és csak azt veszik figyelembe, hogy a leadott szavazatok közül az igenek vagy a nemek kerültek-e többségbe. Erre a lehetőségre utalt Zoran Zaev miniszterelnök is, amikor kampányzáró rendezvényén úgy fogalmazott: aki nem vesz részt a népszavazáson, annak a véleménye nem számít, csak azokra érdemes figyelni, akik elmentek szavazni.

A kormányfő vasárnap szavazata leadásakor kijelentette: véleménye szerint a lakosság nagy többsége igennel fog voksolni, ugyanis az állampolgárok több mint 80 százaléka szeretné, ha Macedónia uniós és NATO-tag lenne.

A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) ugyan nem kampányolt nyíltan a nem válasz mellett, és a voksolás bojkottját sem jelentette be, hanem a hivatalos álláspont szerint arra buzdította szimpatizánsait, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint. Viszont a párt vezetői többször is kijelentették, nem értenek egyet a kormány döntésével, és alkotmányellenesnek tartják a Görögországgal megkötött megállapodást, mert az veszélyezteti a macedónok nemzeti identitását. A jobboldali államfő, Gjorgje Ivanov viszont leszögezte: bojkottálja a népszavazást, és a macedón állampolgárokat is arra kérte, tegyék ugyanezt.

A macedón és a görög miniszterelnök júniusban kötött megállapodást arról, hogy lezárják a 27 éve húzódó vitát a két ország között, Macedónia megváltoztatja a nevét, cserében pedig Görögország a jövőben nem gátolja a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!