Melescanut akkor választották házelnökké, amikor pártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök kormányából, és ellenzékbe vonult, Calin Popescu Tariceanu ALDE-elnök pedig lemondott a szenátus elnöki tisztségéről.

Melescanut a Szociáldemokrata Párt (PSD) körül kialakult parlamenti többség választotta meg, de akkor még az ALDE tagja volt, és saját pártja nem őt támogatta. A PSD azokban a napokban kormányzati és parlamenti tisztségek felajánlásával próbálta rávenni az ALDE törvényhozóit, hogy a pártvezetés döntésével szembefordulva ne vonuljanak ellenzékbe, és továbbra is nyújtsanak parlamenti támogatást a Dancila-kormány számára.

Melescanut később az ALDE kizárta, amiért elfogadta a PSD által számára felajánlott házelnöki tisztséget, és - több más, akkor ellenzékben lévő párttal összefogva - alkotmányossági óvást emelt a szerinte szabálytalan, a házszabályt is sértő megválasztása ellen.

Az alkotmánybíróság - többszöri halasztás után - szerdán csak annyit közölt, hogy szavazattöbbséggel helyt adott az óvásnak, és alkotmányellenesnek minősítette a felsőház elnökének megválasztásáról szóló 2019. szeptember 10-i szenátusi határozatot. A megfellebbezhetetlen alkotmánybírósági határozat akkor lép hatályba, ha majd az indoklással együtt megjelenik a hivatalos közlönyben.

Melescanu az esetleges lemondását firtató újságírói kérdésre szerdán azt mondta: a taláros testület indoklásának közzétételéig ellátja házelnöki feladatait. Hozzátette: az alkotmánybírósági határozat premiernek számít, ezért meg kell várni az indoklást, és az abban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Melescanu ellen kedden a Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) is vizsgálatot indított azzal a gyanúval, hogy a kommunista Románia külügyminisztériumának egyik alacsonyabb rangú tisztségviselőjeként félretájékoztatta a nemzetközi intézményeket az 1989-es temesvári népfelkelés idején.