A hétfőn ismertetett jelentés szerint Magyarországon az alkotmány és a legtöbb jogszabály, politikai intézkedés általánosságban védelmezi a vallásszabadságot. A dokumentum ugyanakkor rámutatott, hogy a kisebbségi vallási csoportokat érintő korlátozások érvényben maradtak.

A jelentés összefoglalója rámutatott: a Velencei Bizottság, az Európa Tanács és más megfigyelők által megfogalmazott bírálatok nyomán a parlament módosította a 2011-es egyházügyi törvényt, hogy az egyházként történő nyilvántartásba vételi folyamat könnyebbé váljon, ám fenntartotta azt a követelményt, hogy a vallási szervezeteket kétharmados parlamenti szavazással ismerjék el egyházként. A parlament ugyancsak csökkentette a jelentősebb különbségeket az elismert és az el nem ismert egyházak jogai és kiváltságai között.

Az amerikai külügyi értékelés megállapította, hogy az egyházi jogállásnak az 2011-es törvény alapján történt elvesztése jelentős pénzügyi hatást gyakorolt bizonyos vallási csoportokra, veszélyeztetve képességüket, hogy továbbra is jótékonysági szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújthassanak.

A jelentés szerint a "szélsőséges nacionalista" Jobbik folytatta az antiszemita retorikát. Kormányzati tisztviselők nyilvánosan szót emeltek a Jobbik tagjainak ilyen jellegű megnyilvánulásai ellen.

"Megfigyelők továbbra is kritikusak maradtak amiatt, hogy a kormány nem nyilatkozott meg következetesen és a legmagasabb szinten az antiszemita történelmi személyiségek hírnevének a kormánykoalíció egyes tagjai által történő rehabilitációja ellen" - áll a dokumentumban.

A tavalyi év folyamán napvilágot láttak Magyarországon jelentések a vallási hovatartozást, hitet vagy vallásgyakorlatot érintő, a társadalom által eltűrt sérelmekről és diszkriminációról. Az antiszemitizmusnak a politikai és társadalmi szereplők által történt nyílt és hangos kifejeződése erős reagálásokat váltott ki a zsidó közösségből, a kormány, a civil társadalom és más vallási csoportok vezetőiből, beleértve a miniszterelnöknek a Zsidó Világkongresszus (WJC) tavaly májusi budapesti tanácskozásán elmondott beszédét, valamint egy izraeli lapnak ugyanebben a hónapban adott nyilatkozatát.

A dokumentum kitér arra, hogy az amerikai nagykövetség a vallásszabadsággal kapcsolatos ügyekben továbbra is több szinten tartott fenn kapcsolatot kormányzati tisztviselőkkel, valamint a magyar és nemzetközi civil társadalmi csoportok képviselőivel. Az amerikai nagykövet, a holokauszt kérdéseivel foglalkozó és az antiszemitizmus elleni küzdelemben illetékes különleges külügyi megbízottak, valamint más amerikai tisztségviselők rendszeresen felvetették a magas rangú kormányzati tisztviselők előtt az új vallási törvénnyel és az antiszemitizmussal kapcsolatos aggodalmakat. A nagykövetség is támogatást nyújtott számos, a holokauszt történetének oktatására irányuló kezdeményezésnek.