A politikusnak, és egykori kormánya két tagjának azért kellett bíróság elé állnia, mert a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére, népszavazást tartottak Katalóniában "alternatív népszavazás" néven, hogy megtudják, mennyien támogatják az autonóm közösség elszakadását Spanyolországtól.

"Az enyém volt a politikai kezdeményezés" - hangsúlyozta a bíróságon tett vallomásában Artur Mas, aki kizárólag védőügyvédje kérdéseire válaszolva megismételte, hogy minden felelősség az övé ebben az ügyben.

Mint mondta, nem az alkotmánybírósággal szembeni engedetlenség szándéka vezette a referendum megrendezésével, hanem az, hogy megfeleljen a katalán autonóm parlament határozatának, amely "nagy többséggel" támogatta a népszavazást. Ennek pedig az volt a célja, hogy megismerjék az emberek véleményét a kormány függetlenségi terveivel kapcsolatban - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy mivel a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette a népszavazás megtartását, úgy döntöttek, hogy "alternatív népszavazást" tartanak, amelyben - a hagyományos szavazástól eltérően - nem közreműködtek a közigazgatásban dolgozók, hanem 42 ezer önkéntes vett részt benne.

Ráadásul a népszavazás megtartásáról igyekezett megegyezni a spanyol központi kormánnyal - mondta a politikus.

A volt katalán elnök egykori helyettese, Joana Ortega és Irene Rigau volt regionális oktatásügyi miniszter is vallomást tett a bíróságon, utóbbi tagadata, hogy nyomást gyakorolt volna az oktatási intézmények vezetőire, hogy a szavazás napján nyissanak ki, és tegyék lehetővé a voksolást.

A tárgyalás kezdete előtt több ezren gyűltek össze a bíróság barcelonai épülete előtt, hogy támogassák a volt elnököt. A városi önkormányzat szerint 40 ezer ember gyűlt össze, akik közül többen a katalán függetlenséget szimbolizáló csillagos zászlót lobogtattak, és egyebek mellett az "Egy lépést sem hátrébb!", "Nem vagytok egyedül!" mondatokat skandálták.

A tömegben jelen volt Carles Puigdemont, jelenlegi katalán elnök, Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke, helyi kormánytagok, és katalán önkormányzatok képviselői is.

A békés demonstrálók el sem mozdultak az épület elől, amíg a vádlottak nem távoztak onnan.

A politikusokat polgári engedetlenséggel és hatalommal való visszaéléssel vádolják. A volt elnököt 10 évre, a két volt tanácsost 9 évre eltilthatják közhivatal viselésétől.

Carles Puigdemont a tárgyalás előtt tett nyilatkozatában felháborodásának adott hangot a bírósági eljárás miatt, szerinte a spanyol kormány egy politikai ügyet terelt bírósági útra.

Rafael Catalá spanyol igazságügyi miniszter a Cope rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta: ez nem politikai per, hanem a jogszabályok megszegésének a következménye. A bíróság előtti demonstráció pedig szerinte a bírói hatalom iránti tisztelet hiányát jelenti.

Artur Mas 2010 és 2016 között állt a katalán autonóm közösség élén. 2014-ben azzal hirdette meg a népszavazást, hogy a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni. A spanyol kormány azonban azzal érvelt, hogy az sérti a spanyol nép szuverenitását, a katalán függetlenségről csak országos referendumot lehet tartani, amit viszont a katalán vezetés utasított el.

A 7,5 milliós lakosú Katalóniában az 5,4 millió választásra jogosult közül több mint 2,3 millióan vettek részt az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendumon 2014 őszén. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták.

Carles Puigdemont, Katalónia jelenlegi elnöke most ismét népszavazást tervez a kérdésről, amelyet idén ősszel rendeznének, akár a spanyol állam jóváhagyása nélkül is. A spanyol kormány továbbra is elutasítja a referendum jogszerűségét.