A tanácsi tájékoztatás szerint ennek eredményeképpen az unió "továbbra is képes lesz arra, hogy célzott korlátozó intézkedéseket vezessen be a jelentős hatást gyakorló és külső fenyegetésnek minősülő kibertámadásokban közreműködő személyekkel vagy szervezetekkel szemben".

Korlátozó intézkedéseket lehet továbbá bevezetni akár az unión kívüli államok vagy nemzetközi szervezetek ellen irányuló kibertámadásokra válaszul is, "amennyiben a közös uniós kül- és biztonságpolitika céljainak megvalósításához szükség van ezekre az intézkedésekre" - áll a brüsszeli közleményben.

A szankciórendszer célja elsősorban az EU vagy a tagállamai ellen irányuló kibertevékenységek végrehajtásától való elrettentés és az azokra való reagálás. A büntetőintézkedések emberek esetében az EU-ba való beutazási tilalmat, illetve emberek és szervezetek esetében egyaránt vagyonieszköz-befagyasztást foglalnak magukban. Emellett uniós állampolgároknak és szervezeteknek tilos a jegyzékbe vettek rendelkezésére pénzeszközöket bocsátaniuk.

A tanács közölte: a szankciórendszert azt követően hosszabbították meg, hogy az Európai Unió és tagállamai a koronavírus-járványt kihasználó, rossz szándékú kibertevékenységekről számoltak be. Az EU kinyilvánította: a koronavírus-válsággal összefüggésben eltökélt a rossz szándékú kibertevékenységek megelőzése, az ilyen tevékenységektől való elrettentés és az ezekre adandó válaszintézkedések mellett.

Az unió "Európa biztonságának és érdekeinek védelme céljából" 2017 júniusában vezetett be "határozottabb válaszintézkedéseket", ellenálló képességének megerősítésére, valamint a kiberfenyegetések és a rossz szándékú kibertevékenységek megelőzésére. A tagállamok két évvel később kiberbiztonsági jogszabályt, valamint kibertámadásokkal szembeni szankciórendszert fogadtak el, illetve létrehozták a kiberbiztonságért felelős uniós ügynökséget is.