Az államfő indítványa a minimálisan szükséges 226 helyett csak 157 támogató szavazatot kapott. A törvényhozás elvetette Julija Timosenko, az ellenzéki Haza párt vezetőjének hasonló tartalmú előterjesztését is. Utóbbit mindössze 156 képviselő támogatta.

A képviselők többsége azt is elutasította, hogy a leszavazott előterjesztéseket az illetékes bizottságoknak elküldjék átdolgozásra. Ezt követően Andrij Parubij házelnök bejelentette, hogy az indítványokat a törvényhozás végleg elvetette.

A parlament elé benyújtottak több frissebb javaslatot is, amelyek szintén indítványozták a civilek vagyonbevallási kötelezettségének eltörlését vagy legalább elhalasztását, ám ezeknek az előterjesztéseknek a napirendre tűzését is leszavazta a parlament.

Mindez annak ellenére történt így, hogy előzőleg a szűk többséggel rendelkező két kormánypárt - a Porosenko mögötti tömörülés és az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök vezette Népi Front - mellett az ellenzékből Timosenko pártja és a lembergi (lvivi) polgármester vezette Önsegély nevű párt frakciója is támogatásáról biztosította a vagyonbevallási kötelezettség eltörlését a társadalmi szervezetek képviselő számára. A szavazásokkor azonban nem volt jelen elegendő számú képviselő a támogató oldalról, főként a kormánypártokból hiányoztak sokan. Eleve ellenezte viszont a javaslatok elfogadását a Viktor Janukovics leváltott oroszbarát exelnök hívei által alapított Ellenzéki Blokk és a populista Oleh Ljasko vezette Radikális Párt.

A korrupcióellenes küzdelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselőire is kiterjesztett, elektronikus úton benyújtandó vagyonnyilatkozatok leadási határideje egyébként április 1-vel lejárt.

A problémát így utólag próbálták volna helyrehozni, miután Porosenko elnök múlt szerdán elhibázottnak nevezte a civilek vagyonnyilatkozatra kötelezéséről egy évvel ezelőtt hozott törvénymódosítást - amelyet egyébként ő akkor aláírt -, és felszólította a parlamentet annak eltörlésére.

Porosenko azután ismerte el hibának a vagyonbevallási kötelezettség kiterjesztését civil aktivistákra, hogy Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős EU-biztos Brüsszelből erre éles hangú bírálatban figyelmeztette Kijevet.

Ukrán sajtójelentések ezután emlékeztettek arra, hogy a tavaly elfogadott törvénymódosítás ellen már korábban több külföldi vezető politikus és nemzetközi szerezet, utóbbiak között az Európa Tanács Velencei Bizottsága is jelezte nemtetszését. Porosenko hivatala pedig arra emlékeztetett, hogy az államfő már tavaly nyáron beterjesztette indítványát az említett módosítás eltörlésére, de azt a parlament eddig nem tűzte napirendre. Kedden ezt az előterjesztést szavazta le a törvényhozás.

Ukrajnában 2016-ban lépett életbe a korrupcióellenes küzdelem jegyében az a törvény, amely szerint a vagyonbevallásra kötelezett állami, kormányzati és önkormányzati tisztségviselőknek, parlamenti képviselőknek, továbbá bíráknak, ügyészeknek és egyéb hivatalnokoknak évente elektronikus formában kell benyújtaniuk a vagyonbevallásukat. Az e-deklarációnak nevezett bevallások bevezetését - amely nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a vagyonnyilatkozatokat bárki számára, továbbá kötelezi az érintetteket éves bevételükön és ingatlanjaikon felül bankbetétjeik, készpénzük és értéktárgyaik bevallására is - az Európai Unió szabta feltételül Ukrajnának a vízummentesség megadásához, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a további hitelnyújtáshoz. Az e-deklarációra kötelezettek körét folyamatosan bővítették, így kerültek bele tavaly márciusban a korrupcióelleni küzdelemmel foglalkozó civil szervezetek képviselői is.

Hahn múlt szerdai közleményében felhívta Kijev figyelmét: a Brüsszel által is szorgalmazott e-deklarációs rendszer arra hivatott, hogy gátat vessen az állami szintű korrupciónak, a civil szervezetek képviselői viszont nem állami tisztségviselők.