Az al-Dzsazíra jeruzsálemi irodájának vezetője elítélte - mint fogalmazott - "annak az államnak a lépését, amely a Közel-Kelet egyetlen demokráciájának tekinti magát".

A Háárec című újság honlapja ugyanakkor rámutatott, hogy Ajúb Kara, a médiaügyekért felelős miniszter által vasárnap felsorolt lépéseknek egyelőre nincsen semmiféle gyakorlati jelentőségük, az al-Dzsazíra továbbra is az eddig megszokott módon működhet. Az újságíró-igazolványok kilátásban helyezett visszavonása ugyanis a biztonsági szervek ajánlása nélkül nem lehetséges, ráadásul ehhez meg kell hallgatni az érintetteket.

A médiaminiszter azt is kijelentette vasárnap, hogy a katari tévé műsorát kivonják a kábeltévék kínálatából, de a tévé adásait az izraeli arabok zöme a házuk tetején elhelyezett parabolaantennával fogja. Az irodák bezárását Ajúb Kara - a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint - a belbiztonsági minisztérium segítségével szeretné elérni. A minisztérium szerint azonban ebben a kérdésben a rendőrség az illetékes, amelynek képviselői viszont átirányították a belbiztonsági és a médiaügyi tárcához a Háárec érdeklődő újságíróját.

A médiaminiszter által bejelentett lépések megtételéhez új törvényeket kell elfogadni, de ehhez hosszabb időre van szükség, mivel a kneszet nyári szünetet tart. Az izraeli parlament téli ülésszakának beindulása után is időbe kerül a törvény-előkészítési folyamat, ráadásul a javaslatok törvényességét, alkotmányosságát - elsősorban a szólásszabadság érvényesülése szempontjából - is meg kell vizsgálniuk a jogászoknak, és csak utána kerülhet napirendre az indítvány.

Izrael a térség arab államainak nyomában járva jelentette be vasárnap a katari tévétársaság elleni lépéseket. Korábban Jordánia és Szaúd-Arábia bezárta az al-Dzsazíra helyi irodáit, valamint Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban és Bahreinban is letiltották adásaik sugárzását.