A törvényhozók által megszavazott három szankció közül azonban nem mindegyik érinti közvetlenül a síita fegyveres szervezetet.

Az egyik intézkedés olyan vállalatokat vesz célba, amelyek fegyverekkel támogatják a Hezbollahot. A másik közvetlenül a Hezbollahot és Iránt sújtja, amiért civileket élő pajzsként használnak katonai műveleteikben. A harmadik intézkedés pedig egy határozat, amely arra sürgeti az Európai Uniót, hogy minősítse terrorszervezetnek a Hezbollahot.

Az Egyesült Államok 1997-ben vette fel a terrorista szervezetek listájára a Hezbollahot, és már korábban is szabott ki szankciókat a szervezetre és vezetőire. Október elején az amerikai külügyminisztérium hét, illetve ötmillió dolláros jutalmat ígért a szervezet két tisztségviselőjének hollétéről szóló információkért. Mindkettőjüket terrorizmus támogatásával és a Hezbollah nemrégiben Szíriában végrehajtott hadműveleteinek irányításával vádolják.

A voksolás után Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke újságíróknak leszögezte: ezek az új szankciók súlyos csapást jelentenek a Hezbollah pénzügyeire. A Trump-kormány fokozni akarja nyomását a síita Iránra, amely több mint három évtizede pénzzel és fegyverszállításokkal segíti a libanoni síita szervezetet.

A Hezbollah, amelyet erősebbnek és befolyásosabbnak tartanak, mint a libanoni hadsereget, tagja a libanoni kormánynak és képviselői vannak az ország parlamentjében. A szervezet iskolákat, kórházakat, jótékonysági hálózatot működtet, és népszerűnek mondják a libanoni lakosság körében. Vezetője, Hasszán Naszrallah sejt a napokban az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint elismerte, hogy az új szankciók érzékenyen érintik a szervezetet, de leszögezte azt is, hogy "fő anyagi forrásaik nincsenek veszélyben".