A határozatot a száztagú szenátus 90:0 arányban szavazta meg. A javaslat elfogadását a törvényhozók az 1967-es arab-izraeli háború és Kelet-Jeruzsálem elfoglalásának 50. évfordulójára időzítették. Az amerikai szövegezés nem Kelet-Jeruzsálem megszállásáról, hanem Jeruzsálem újraegyesítéséről szól.

A határozat "felkéri az elnököt és az Egyesült Államok tisztségviselőit, hogy ragaszkodjanak" annak az 1995-ben elfogadott törvénynek az életbe léptetéséhez, amely arra sürgette az akkori elnököt, Bill Clintont, hogy költöztesse át az Egyesült Államok izraeli nagykövetségét Jeruzsálembe.

Az 1995-ben elfogadott törvény életbe léptetését huszonkét esztendő óta valamennyi amerikai elnök félévenként "menetrendszerűen" elhalasztotta, mivel a nagykövetség átköltöztetése egyet jelentett volna annak elismerésével, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa, s az 1947-es ENSZ-határozat felrúgásával. Az ENSZ határozata ugyanis Palesztina megosztásáról és Jeruzsálem nemzetközi felügyelet alá helyezéséről rendelkezett. Az 1967-es háború óta Jeruzsálemet Izrael a saját újraegyesített fővárosának tekinti, ám az Egyesült Államok demokrata párti és republikánus elnökei egyaránt tartózkodtak ennek elismerésétől.

"Miközben tisztában vagyunk azzal, hogy Izrael továbbra is sok fenyegetéssel néz szembe, e határozat kétpárti elfogadása újabb jele az Egyesült Államok elkötelezettségének izraeli barátai iránt" - fogalmazott a voksolás után Mitch McConnell, a szenátus republikánus frakciójának vezetője.

A Jerusalem Post című izraeli lap május végén írt arról, hogy az izraeli kneszet (parlament) és az amerikai kongresszus június 6-án videokapcsolat segítségével együtt emlékezik meg az 1967-es háború - és Jeruzsálem elfoglalásának - ötvenedik évfordulójáról, s az eseményen a kongresszusban jelen lesz Trump elnök, Mike Pence alelnök és az amerikai törvényhozás valamennyi vezető politikusa is. A lap szerint e lépést Izraelben úgy értelmezik, hogy a Fehér Ház hallgatólagosan elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként.