Az uniós parlament szerdai tájékoztatása szerint a 492 szavazattal 50 ellenében 36 tartózkodás mellett elfogadott ajánlások rögzítették, hogy jöjjön létre a tényleges tulajdonokat tartalmazó szabványosított, rendszeresen frissített, nyilvános és egymással összekapcsolt uniós szintű nyilvántartás, amelyben szerepelnek a vagyonkezelők, alapítványok és a hasonló jogi konstrukciók.

Az agresszív adótervezésben segédkező köztes szereplőket szabályozzák és ösztönözzék, hogy tartózkodjanak az adócsalástól és adókikerüléstől. Sürgősen közös nemzetközi meghatározást kell adni arra, hogy mi tekintendő offshore pénzügyi központnak, adóparadicsomnak, banktitok-adójogrendszernek, nem együttműködő adójogrendszernek és a pénzmosás szempontjából kiemelt kockázatot jelentő országnak. A visszaélést bejelentő személyek kapjanak hathatós védelmet és megfelelő pénzügyi támogatást.

Véleményük szerint nagyobb visszatartó erővel bíró szankciókat kell alkalmazni azokkal a bankokkal és köztes szereplőkkel szemben, akik szándékosan és rendszeresen közreműködnek jogellenes adózási vagy pénzmosási rendszerekben. A következő törvényhozási ciklusban létre kell hozni egy adóelkerüléssel foglalkozó állandó bizottságot.

A szavazást megelőző vitában a képviselők megállapították, hogy a Panama-papírokban több uniós tagállam is felbukkan és rámutatnak arra, hogy bizonyos tagállamokban hiányzik a politikai akarat a reformok és a törvények végrehajtására.

A Panama-papírok másfél évvel ezelőtti nyilvánosságra kerülése után állt fel a Pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás feltárására és megelőzésére összpontosító PANA-bizottság, amelynek a szerdai jelentéstétellel járt le a mandátuma.