A The Times című brit lap által pénteken közölt értesülések szerint a tanács egyértelműen elvetné az olyan "regresszív kulturális szokásokat", mint a kényszerházasság és a "becsületgyilkosság", amelyeknek a haladó imámok szerint nincs helyük az iszlámban és a brit társadalomban.

A szigetországban hozzávetőleg 2,8 millió muszlim él, többségük szunnita, de vannak síiták és ahmadik is. Noha sokan szükségesnek vélik, nincs általánosan elfogadott vezetőjük, aki fontos kérdésekben - mint amilyen a terrorizmus és az iszlámgyűlölet - megszólalhatna, egységesen elismert központi csoportjuk sem jött létre eddig.

Qari Asim, a leeds-i Mekka-mecset főimámja - az egyik legismertebb az Egyesült Királyságban - a lapnak elmondta, a több csoport, köztük a mintegy ötszáz mecsetet tömörítő British Muslim Forum és az Imams Online nevű szervezet megbeszéléseket folytat arról, hogy vezető imámok részvételével teológiai csoport jöjjön létre. A különböző irányzatokat képviselő imámokat a mecsetek jelölnék a testületbe.

Qari Asim szerint a tanács megalakítását a Nagy-Britanniában élő fiatal muszlimok részéről érezhető nyomás is szükségessé teszi. "A testületnek szót kell emelnie a közösség visszamutató szokásai ellen, amelyek sértik az egyetemes emberi értékeket" - jelentette ki. A tanácsnak "az iszlám elveinek és a brit környezetnek megfelelő progresszív hozzáállást kell tanúsítania." Példaként említette, hogy az iszlám szigorúan tiltja az úgynevezett becsületgyilkosságot és a kényszerházasságot, de egyes nőgyűlölő kultúrákban jogfosztottá tették a nőket.

A leeds-i imám szerint a testületnek más, a muszlim közösséget a társadalom többi részéhez hasonlóan érintő kérdésekben is proaktívnak kell lennie. Ezek közé sorolta az éghajlatváltozás ügyét és a mentális egészség tabunak számító kérdését, valamint az elhízást. Fontos lenne, hogy a tanács ragaszkodjon ahhoz, hogy a meleg muszlimokat ne üldözzék vagy közösítsék ki - tette hozzá.

A Nagy-Britanniában működő muszlim ernyőszervezetek vallási kérdésekben nem illetékesek, ráadásul egymás után több kormány is megszakította velük a kapcsolatot néhány tagjuk ellentmondásosnak ítélt tevékenysége vagy nyilatkozatai miatt. Az országban működő több mint 1200 mecset java része függetlenül működik, és csak néhány tartozik a helyi önkormányzatokhoz.

Qari Asim szerint a vallási tanács létrejöttét a kormány és a média is üdvözölné, mert egy ilyen szervezet felerősíthetné az imámok szélsőségesség elítélésére irányuló szavait, amelyek gyakran nem kerülnek be a sajtóba.