Alekszandr Kurennoj, az orosz főügyészség sajtóosztályának vezetője politikailag motiváltnak minősítette az ukrán hatóságok erre vonatkozó kérelmét, amelyet 2015-2016-ban több ízben is benyújtottak. Elmondta, hogy az orosz fél az Európai Kiadatási Egyezmény azon pontjára hivatkozva utasította vissza Janukovics őrizetbe vételét, amely szerint visszautasíthatja annak kiadatását, akit feltételezése szerint a kérelmező országban faji, vallási, nemzetiségi hovatartozása, illetve politikai nézetei miatt üldöztetésnek vagy veszélynek lenne kitéve.

Janukovics ellen több eljárást indítottak Ukrajnában azután, hogy a parlament 2014. február 22-én menesztette őt hivatalából. Az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket, a legtöbbjük február 20-án. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására
szavazott.

A leváltott államfő ellen több bűnvádi eljárást is indított az ukrán főügyészség. Egyebek mellett hatalommal való visszaéléssel és tömeggyilkosságban való részvétellel vádolják a Majdan-tüntetők lelövetéséért, továbbá az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére és az államhatalom megszerzésére irányuló cselekményeket is a terhére rónak oroszországi sajtótájékoztatóin tett kijelentéseiért. Tavaly novemberben hivatalosan hazaárulással gyanúsította meg őt a főügyészség.

2015 januárjában hozott határozatot egy kijevi bíróság Janukovics letartóztatásáról, ez teremtett jogi lehetőséget az ukrán főügyészségnek arra,
hogy a volt államfő kiadatását kérje Oroszországtól.