Mindemellett a megkérdezettek 6 százaléka úgy vélekedett, hogy a konfliktusban Moszkvának Ukrajna és a kijevi kormány mellett kellene kiállnia, 37 százalék szerint pedig Oroszországnak ebben az ügyben senkit sem kellene támogatnia.

Sztyepan Goncsarov, a Levada központ szociológusa elmondta, hogy 2015 júniusa óta folyamatosan csökken az oroszok érdeklődése az ukrajnai konfliktus iránt. Idén májustól szeptemberig 35-ről 31-re csökkent azoknak az aránya, akik rendszeresen figyelik az ukrajnai híreket.

Vagyim Szamodurov politológus az RBK-nak úgy nyilatkozott, hogy noha Oroszország lakói együtt éreznek az ukrajnai oroszajkú emberekkel és az önhatalmúlag kikiáltott köztársaságok lakosságával, belefásultak az Oroszország és az Ukrajna közötti konfliktusba, valamint a Donyec-medence körül kialakult bizonytalanságba.

"Az emberek Oroszországban nem látják a megoldás perspektíváit" - mondta Szamodurov.

Attól, hogy a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus háborúhoz vezethet Oroszország és Ukrajna között, a válaszadók 42 százaléka tartott. (Az aggódók aránya 2014 júniusában érte el a 68 százalékos csúcspontot.) A legfrissebb felmérésben 40 százalék vélekedett úgy, hogy az összecsapások háborúhoz vezethetnek Moszkva és a nyugati országok között vagy világháborút robbanthatnak ki. Ez az adat 2016 júniusában 29 százalék volt.

Egy másik, a Levada központ és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által közösen végzett felmérés szerint májustól szeptemberig 26-ról 32 százalékra bővült azoknak az oroszoknak az aránya, akik jó véleménnyel vannak az ukránokról, ez utóbbiak körében pedig 43-ról 37 százalékra csökkent azok tábora, amelyben pozitív a másik nép megítélése. (2013-ban az oroszoknak 69, az ukránoknak pedig 88 százaléka volt jó véleménnyel a másik nemzetről.)

Május óta csak a statisztikai hibahatáron belül, 9-ről 11-re nőtt májustól szeptemberig azoknak az oroszoknak az aránya, akik azt szeretnék, ha Oroszország és Ukrajna egy államban egyesülne. A megkérdezettek 49 százaléka azt szeretné, ha a két szuverén állam között nyitott lenne a határ, és csak 34 százalék támogatja a vízumkényszer bevezetését, igaz, két éve ez az arány még csak 25 százalék volt.

Az ukránoknál ezzel szemben 49 százalék szeretné lezáratni a határokat és azok átlépését vízumbirtokláshoz kötni. A nyitott határok támogatóinak aránya májustól szeptemberig 47-ről 40 százalékra csökkent, és mindössze 4 százalék tartaná üdvösnek a két állam összeolvadását.

Az oroszok 84 százaléka helyesli a Krím Oroszországhoz való csatolását, és 64 százalékuk úgy véli, hogy az intézkedés több haszonnal járt, mint kárral. A Levada központ szeptember közepén, egy 1600 fős mintán készítette el a felmérést Oroszország 48 régiójának 137 településén. A statisztikai hibahatár 3,4 százalékpont.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet februári kimutatása szerint az oroszok 24 százaléka támogatta volna a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaság függetlenné válását (ez az érték az elmúlt két év alatt 23 és 29 százalék között mozgott), Oroszországhoz csatolásukat pedig 18 százalék, ami 4 százalékpontos növekedést jelentett 2016 augusztusához képest.