Márton Árpád az igazságszolgáltatás átszervezését előkészítő különbizottság ülésén csütörtökön azt mondta, hogy az előző esti tüntetés, valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ezzel kapcsolatos reagálása őt az 1990-es úgynevezett "bányászjárásra" emlékeztette, mivel az ellenzéki USR is tagadta, hogy tüntetni hívta volna az embereket, aztán mégis megköszönte fellépésüket a "jogállam védelmében", ahogyan Ion Iliescu volt államfő is megköszönte 1990-ben a bányászoknak, hogy megvédték a "jogállamot".

Cristian-Gabriel Seidler, az USR frakcióvezetője sértőnek nevezte a párhuzamot, mondván, hogy a saját meggyőződésük alapján most utcára vonult tüntetőkkel ellentétben az 1990 júniusában Bukarestbe hozott bányászok valósággal szétverték a fővárost, az akkori erőszak pedig halálos áldozatokat is követelt. Seidler szerint "a tolvaj kiált tolvajt" tipikus esete áll fenn, szerinte nem az USR, meg az igazságszolgáltatás függetlenségét védő tüntetők, hanem éppen Márton Árpád és az RMDSZ az Iliescu-rezsim politikai örökösei.

Kelemen Hunor azt mondta: nem osztja Márton Árpád véleményét, amely szerinte nem az RMDSZ álláspontja. Úgy vélte, a frakcióvezető-helyettes nem sértő szándékkal vont párhuzamot a szerda este történtek, és az 1990-es bányászjárás között, ennek ellenére az RMDSZ elnöke bocsánatot kért azoktól, akiket párttársa ezzel megbántott.

"Minden embernek joga van tiltakozni, amíg nem korlátozza mások szabadságát - erre megvan a jogi keret. Hasonlóképpen mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz a jóérzés keretei között, amíg azzal nem sérti mások méltóságát. Abba kéne hagyni ennek szerencsétlen nyilatkozatnak a boncolgatását, hiszen nem volt mögötte sértő szándék" - idézte az Agerpres az RMDSZ elnökét.

Szerdán az ellenzék tiltakozása és a parlament előtt zajló kormányellenes tüntetés ellenére több mint tizenkét órás, éjszakába nyúló maratoni ülésen, futószalagon szavazta végig a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ a bírák és ügyészek jogállásának módosításáról szóló törvénytervezetet.

A jobbközép ellenzék azzal vádolja a kormányoldalt, hogy a tervezett módosításokkal politikai felügyelete alá akarja vonni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó a korrupt politikusok elszámoltatását. A PSD-ALDE koalíció szerint az igazságszolgáltatás reformjára azért van szükség, mert az ügyészek túlzott hatalma visszaéléseket tett lehetővé.