A minisztérium rámutatott: a Velencei Bizottság úgy fogalmaz, hogy a különböző jogok meghatározása kizárólag az ukrán alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, azon kérdéseket pedig, amelyek a nyelvhasználatot érintik, külön erről szóló törvényekben kell szabályozni.

A tárca kiegyensúlyozottnak és konstruktívnak nevezte a bizottság ajánlását, amelyben a testület az átmeneti időszak meghosszabbítását javasolta a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke esetében, amelynek a törvény szerint 2020-ban kellene életbe lépnie. Egyetértett a kijevi minisztérium abban is, hogy a 7. cikk nyújtotta lehetőségeket maximálisan ki kell használni. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra jogszabály ezen része lehetőséget ad egy vagy több tantárgy két vagy több nyelven vagyis az ukrán mellett angolul, valamint bármely európai uniós tagállamban hivatalos nyelven történő oktatására.

Üdvözölte, hogy a bizottság elfogadta az ukrán nyelvnek, mint államnyelvnek az oktatásban betöltendő helyéről és szerepéről alkotott kijevi álláspontot. Az államnyelv meghatározó szerepét nem lehet megkérdőjelezni, ez megfelel minden nemzetközi jogi normának - emelte ki a minisztérium.

A tárca értelmezése szerint a Velencei Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény 7. cikke egy keretjogszabály, amelyet a középiskolai oktatásról szóló törvényben kell majd részletezni. "Mi ezzel teljes mértékben egyetértünk" - szögezte le a minisztérium. Ismételten megerősítette, hogy a tárca az Ukrajnában élő kisebbségek képviselőivel együttműködésben kíván olyan oktatási módszert kifejleszteni a nemzetiségek számára, amely megfelel különleges igényeiknek. "Az alapvető cél, hogy egyformán magas szinten beszéljék mind az államnyelvet, mind anyanyelvüket - hangoztatta a tárca közleményében. Hozzáfűzte, hogy továbbra is kész együttműködni az ET szakértői testületeivel a kisebbségi jogok törvényi alapjainak fejlesztésében, a szomszédos partnerországokat pedig konstruktív párbeszéd folytatására hívta fel.