A lengyel szenátus július 7-én, a szejm (képviselőház) július 22-én hozott határozatot, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943 nyarán elkövetett, lengyelországi történészek szerint több mint százezer lengyel áldozattal járó volinyi (volhíniai) mészárlást. Ukrán kutatók viszont úgy vélik: a tragédiát az váltotta ki, hogy a második világháború alatt a lengyel földalatti Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, s ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Rámutatnak továbbá arra, hogy a tragikus eseményeknek számos vétlen ukrán is áldozatul esett.

A 450 fős ukrán parlament 247 tagja támogatta a határozat elfogadását. A szavazáskor 335 képviselő volt jelen az ülésteremben.

Az elfogadott dokumentum szerint a kijevi parlament "sajnálattal, csalódottsággal és mély aggodalommal" fogadta a lengyel törvényhozás két házának határozatait. Az ukrán parlament szerint a lengyel törvényhozás politikailag és jogilag helytelenül értékelte a tragikus történelmi eseményt, az elfogadott határozatok pedig veszélybe sodorták a két ország politikai és diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeit, amelyek a kölcsönös megbocsátásra, megbékélésre, az ártatlan ukrán és lengyel áldozatok emlékének őrzésére irányulnak.

Kijev emlékeztetett arra, hogy a szenátusban és a szejmben hozott határozatokat Lengyelországban soviniszta retorika és ukránellenes akciók követték ukrán emlékművek megsemmisítésével, kulturális rendezvények betiltásával és vallási ünnepek résztvevői elleni támadásokkal.

Az ukrán fél felhívta a lengyel honatyák, a teljes varsói vezetés és a lengyel társadalom figyelmét, hogy az ukránok elleni hangulatkeltés éppen olyan "érzékeny" időszakban történik, amikor Ukrajna "háborúban áll" Oroszországgal. "Az agresszor vitatott történelmi eseményeket, köztük a negyvenes években történteket is felhasználja az államunk elleni háborúban" - figyelmeztetett a kijevi parlament.

Az ukrán parlament felszólította a történészeket, folytassák az egymás közötti párbeszédet, és hiteles archív anyagok alapján értékeljék a múltban történteket. A két ország politikusait pedig arra szólította fel a kijevi törvényhozás, hogy hagyjanak fel a történelemtudomány átmeneti politikai előnyök érdekében való kihasználásával.

A július eleji varsói NATO-csúcstalálkozó alkalmával Petro Porosenko - az ukrán államfők közül elsőként - megkoszorúzta a lengyel fővárosban álló volhíniai emlékművet.