Bosznia-Hercegovina kérni fogja a Nemzetközi Bíróság Szerbiával szembeni eljárásának felülvizsgálatát
Külföld, 2017.02.17
Bosznia-Hercegovina kérni fogja a Szerbiával szemben tíz évvel ezelőtt a hágai Nemzetközi Bíróságon folytatott nemzetközi eljárás felülvizsgálatát - jelentette be Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja pénteken Szarajevóban.
A hágai Nemzetközi Bíróság 2007. február 26-án mentette fel a srebrenicai népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól Szerbiát mint államot. A felülvizsgálatot az eljárás lezárásától számítva tíz éven belül lehet kérelmezni, ez a határidő néhány napon belül lejár.
Bakir Izetbegovic kijelentette: tisztában van azzal, hogy a lépés ismét feszültségeket gerjeszthet a térségben, és válságot okozhat Bosznia-Hercegovinában, mégis úgy véli, hogy ezzel lehet igazságot szolgáltatni. "Az igazságot akarjuk kideríteni, és a megbékélésnek az igazságon kell alapulnia" - jelentette ki pénteken Izetbegovic.
Korábban Mladen Ivanic, a boszniai államelnökség szerb tagja, egyben soros elnöke úgy vélekedett, hogy Szarajevó nem fogja kezdeményezni az eljárás újraindítását, ugyanis ahhoz, hogy az ország ezt kezdeményezze, az államelnökség mindhárom tagjának egyetértésére van szükség, a szerb és a horvát fél azonban nem ért egyet Izetbegovic lépésével.
A bosnyák politikus viszont közölte, hogy új, döntő bizonyítékot találtak, amely bizonyítja Szerbia bűnösségét, és a jövő héten már át is adják a felülvizsgálati kérelmet a Nemzetközi Bíróságnak.
A Nemzetközi Bíróság tíz éve felmentette a boszniai Srebrenicában véghezvitt népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól Szerbiát mint államot, de megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban. A Szarajevó beadványára indított eljárást lezárva az ENSZ-bíróság megállapította, hogy Srebrenica városánál, ahol 1995-ben csaknem 8000 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, népirtás történt. Az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenica elfoglalása után, 1995 júliusában elkövetett mészárlások kimerítik a népirtás fogalmát, amelyet "a boszniai szerb hadsereg tagjai követtek el" - állt az ítéletben. A hivatalos szerb álláspont szerint azonban szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban több mint százezren vesztették életüket. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a 3,5 milliós ország lakosságának a fele bosnyák, 30 százaléka szerb, 15 százaléka pedig horvát nemzetiségű.
Bakir Izetbegovic kijelentette: tisztában van azzal, hogy a lépés ismét feszültségeket gerjeszthet a térségben, és válságot okozhat Bosznia-Hercegovinában, mégis úgy véli, hogy ezzel lehet igazságot szolgáltatni. "Az igazságot akarjuk kideríteni, és a megbékélésnek az igazságon kell alapulnia" - jelentette ki pénteken Izetbegovic.
Korábban Mladen Ivanic, a boszniai államelnökség szerb tagja, egyben soros elnöke úgy vélekedett, hogy Szarajevó nem fogja kezdeményezni az eljárás újraindítását, ugyanis ahhoz, hogy az ország ezt kezdeményezze, az államelnökség mindhárom tagjának egyetértésére van szükség, a szerb és a horvát fél azonban nem ért egyet Izetbegovic lépésével.
A bosnyák politikus viszont közölte, hogy új, döntő bizonyítékot találtak, amely bizonyítja Szerbia bűnösségét, és a jövő héten már át is adják a felülvizsgálati kérelmet a Nemzetközi Bíróságnak.
A Nemzetközi Bíróság tíz éve felmentette a boszniai Srebrenicában véghezvitt népirtásban való kollektív bűnösség felelőssége alól Szerbiát mint államot, de megállapította, hogy Belgrád megszegte azt a kötelezettséget, amelynek alapján meg kellett volna akadályoznia az ilyen cselekményeket a jugoszláv utódállamban. A Szarajevó beadványára indított eljárást lezárva az ENSZ-bíróság megállapította, hogy Srebrenica városánál, ahol 1995-ben csaknem 8000 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, népirtás történt. Az ENSZ-békefenntartók védelme alatt álló Srebrenica elfoglalása után, 1995 júliusában elkövetett mészárlások kimerítik a népirtás fogalmát, amelyet "a boszniai szerb hadsereg tagjai követtek el" - állt az ítéletben. A hivatalos szerb álláspont szerint azonban szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni.
Az 1992-1995-ös boszniai háborúban több mint százezren vesztették életüket. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a 3,5 milliós ország lakosságának a fele bosnyák, 30 százaléka szerb, 15 százaléka pedig horvát nemzetiségű.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!